Eszéky Ottó - Virág Mihály - Zsuffa István (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Dráva (Budapest, 1986)

I. Az alkalmazott eljárás elvi alapjai - 3. A területi jellemzés módja - 4. A segédletek szerkezete és használata

másokra vonatkozik. A segédlettel meghatározható valamely érdekelt valószínűséghez tartozó évi középvízhozam a vízfolyás tetszőleges szelvényére.

Határozzuk meg például a Principális-csatorna nagykanizsai szelvényében a 0,90 megnemhaladási (vagy 0,10 meghaladási) valószínűségű évi középvízhozamot. Ez az érték a 2.1.2 segédlet alapján 2,0 m3/s. 70%-os biztonsággal állíthatjuk, hogy a nagykanizsai vízmérce-szelvényben a 10%-os valószínűséggel meghaladott évi középvízhozam 1,9 és 2,2 m3/s közé, 95%-os biztonsággal, hogy 1,7 és 2,4 m3/s közé esik, a legvalószínűbb vízhozam a 2,0 m3/s-os érték.

A hidrológiai hossz-szelvény segítségével az évi középvízhozamok jellemző értékei a vízfolyás bármely szelvényére meghatározhatók. A kiválasztott szelvény helyének beazonosítását megkönnyíti a 2.1 segédlet alján megrajzolt szelvényvonal.

Keressük például a Principális-csatorna torkolattól számított 10 km-re lévő szelvényében a 95% megnemhaladási valószínűségű évi középvízhozamot. Ennek meghatározásához öt értéket kell leolvasnunk a 2.1 segédletről. Láthatjuk, hogy a hossz-szelvényen csak a 90 és 99%-os megnemhaladási valószínűségi értékek kerültek ábrázolásra, a 95%-os érték e kettő közé esik. Olvassuk le a két közrefogó értékhez tartozó vízhozamot a Principáliscsatorna 10 km-es szelvényében: 2,3 illetve 2,9 m3/s-ot kapunk. Most nézzük meg az ugyanezen értékekhez tartozó vízhozamokat a 2.1.2 ábrarészről a nagykanizsai szelvényben: 2,0 és 2,6 m3/s-ot kapunk. Itt azonban leolvashatjuk a nagykanizsai vízmérce-szelvény 95%-os megnemhaladási valószínűségű vízhozamát is: ez 2,2 m3/s. A 2,2 m3/s-os érték a 90%-os valószínűségű 2,0 m3/s és 99%-os valószínűségű 2,6 m3/s vízhozamok közötti különbséget 37:63 arányban megosztja. Ezt az arányt átvive a 10 km-es szelvényben leolvasott 90 és 99%-os valószínűségi értékekre, 2,5 mJ/s-ot kapunk, amely a Principális-csatorna 10 km-es szelvényében 95%-os megnemhaladási valószínűséggel jelentkező középvízhozam legvalószínűbb értéke. Ha e vízhozam tűrési értékeire is kíváncsiak vagyunk, azok a nagykanizsai szelvényre felállított eloszlásfüggvény ábrájából ugyanúgy kiszámíthatók.

A 2.1 segédleten közöljük még a vízgyűjtő terület hosszmenti alakulását és magassági megoszlását is.

A hasznosítható vízkészletek (2.2 segédlet)

A hasznosítható vízkészlet segédletsorozat a vízkészletgazdálkodási tervezéshez szükséges műszaki-hidrológiai mutatók meghatározását szolgálja. A 2.2.1 segédleten a vízhozam hossz-szelvényt ábrázoltuk. Az 1,0 jelű görbe mérések alapján készült, a további görbék ennek lineáris transzformációi. A 2.2.2-tői 2.2.9-ig terjedő segédletek évre, a 2.2.10—2.2.17 segédletek öntözési időszakra (május-augusztus) illetve augusztusra vonatkozóan mutatják be a vízkészleti mutatókat. Példáinkban csak az évre vonatkozó segédletek használatát íijuk le, az öntözési idényre vonatkozó segédletek — egy kivételével - teljesen analógok.

A „vízhozam hossz-szelvény” (2.2.1) a kisvízhozamok hosszmenti alakulását mutatja be a közepes kisvíz- hozamhoz (KKQ) viszonyítva. Segítségével — a közép- és nagyvízi hossz-szelvényhez hasonlóan — a többi segédlet mutatói a vízfolyás hossza mentén bármely szelvényre meghatározhatók. Ennek eredményei azonban — a korábbi két esettel ellentétben — erős fenntartással kezelendők, a tartóssági felületek kivételével.

A 2.2.2 és 2.2.10 segédleten tulajdonképpen három mutatót; a vízhozam tartóssági felületét, a vízhozamok átlagos tartósságát és mennyiségi biztonságát ábrázoltuk. A napi vízhozam adatokból megszerkesztett „tartóssági felület" (2.2.2) a hasznosítható vízkészlet (vízhozam), a tűrési idő és a gyakoriság között állít fel háromváltozós kapcsolatot. Leolvasható annak a gyakorisága, hogy a vízhozam legalább r napig nem ér el egy adott vízhozamot, vagyis egy ilyen vízhozamot igénylő vízhasználónak minimum ennyi ideig el kell viselnie (tűrnie) bizonyos mértékű vízhiányt. A r tűrési idő nem folyamatos, hanem az adott időszak valamennyi vízhiányos részidőszakának összege.

Mekkora lehet például a Principális-csatorna nagykanizsai szelvényében az a vízigény, amelyet az évek 90%-ában úgy akarunk kielégíteni, hogy egy év alatt csak 1 napig legyen vízhiány. A 2.2.2 segédletről leolvas- hatóan csak igen kis vízigényt engedhetünk meg: az R=90% meghaladási gyakoriságú, r = 1 nap tűrési idejű vízigény maximum 0,025 m3/s, azaz 25 1/s lehet. Természetesen bármely két adat rögzítésekor meghatározható a harmadik. Tehát ha egy vízhasználó 25 1/s vízigénnyel jelentkezik, és csak 1 napig viseli el a vízhiányt, vízigényét 90%-os időbeni biztonsággal ki tudja elégíteni, illetve ha a 25 1/s vízmennyiséget csak az évek 90%- ában kívánja kivenni, akkor évente 1 napos vízkorlátozással kell számolnia.

Ugyanezen a segédleten szaggatott vonallal ábrázoltuk a Principális-csatorna nagykanizsai szelvényében a vízhozamok átlagos tartósságát és az itt jelentkező esetleges vízigény mennyiségi biztonságát.

15