Eszéky Ottó - Virág Mihály - Zsuffa István (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Dráva (Budapest, 1986)

I. Az alkalmazott eljárás elvi alapjai - 3. A területi jellemzés módja - 4. A segédletek szerkezete és használata

Keressük például a Principális-csatorna nagykanizsai szelvényében annak a valószínűségét, hogy az árhullámok 10 m3/s-ot meghaladó leghosszabb összefüggő időtartama 10 nap. Az 1.2.3 segédletről leolvashatjuk, hogy ennek a valószínűsége 0,98, azaz az évek 98%-ában a 10 m3/s-ot meghaladó árhullámok 10 napnál nem hosszabbak, az évek 2%-ában pedig ennél hosszabb ideig tartó árhullámra is számíthatunk.

Teljesen azonos módon járhatunk el, ha nem az árhullámok hosszára, hanem az „árhullám tömegek maximuma" -ra (1.2.4) vagyunk kíváncsiak.

Nézzük meg, mekkora a valószínűsége annak, hogy a Principális-csatorna nagykanizsai szelvényében a 10 m3/s vízhozamra ráfutó árhullámok tömege nem haladja meg a 4 millió m3-t. Az ennek megfelelő értéket leolvasva az 1.2.4 segédletről 0,93-at kapunk, vagyis az évek 93%-ában a 10 m3/s-ot meghaladó árhullámok 4 millió m3-nél nem szállítanak több vizet, illetve az évek 7%-ában ennél nagyobb tömegű árhullámokra is számíthatunk.

A töltésterhelés nomogram (1.3 segédlet)

(csak folyókra)

A folyókra vonatkozó segédleteket a Dráván mutatjuk be, lehetőleg a folyó barcsi szelvényének példáján.

A nomogram a vizsgált vízfolyás töltésezett szakaszaira ad információkat. A Dráva esetében a védvonal biztonságát jellemző műszaki-hidrológiai mutatókat 8 vízmérce-állomásra dolgoztuk ki, amennyire az alapadatok megengedték. A 8 alapállomás alapján magát a folyót 6 szakaszra osztottuk.

A nomogram „védvonalak hossz-szelvénye’’ részén (pl. az 1.3.12 segédlet) a jobb és bal parti töltés koronaszintjét és a jobb és bal partéi magasságát - ez nagyjából megegyezik a töltésláb szintjével - ábrázoltuk az alapállomások környezetében. Emellett berajzoltuk a vízfolyás mértékadó árvízszintjét is, amelyet a „Magyarország folyóinak mértékadó árvizei”, OVH, 1976. kiadvány adatai alapján húztunk meg.

Az alapállomásokra megrajzolt egyik mutató az „évi maximális vízállások valószínűségi eloszlása’’ (pl. az 1.3.15, Barcs) segédlet. Segítségével meghatározható valamely érdekelt valószínűséghez tartozó évi maximális vízállás és ennek megbízhatósága, illetve egy adott évi maximális vízállás valószínűsége.

Keressük például a Dráva barcsi szelvényében a 0,90 megnemhaladási (0,10 meghaladási) valószínűségű évi maximális vízállást. Ez az érték az 1.3.15 segédlet alapján 537 cm. 70%-os biztonsággal állíthatjuk, hogy a barcsi vízmérce-szelvényben a 10%-os valószínűséggel meghaladott évi nagyvízállás 515 és 560 cm közé, 95%-os biztonsággal, hogy 472 és 607 cm közé esik, a legvalószínűbb vízállás az 537 cm-es érték.

Az „árhullám tömegek valószínűségi eloszlása” (pl. az 1.3.16 Barcs) segédlet az adott tetőzési magasságú árhuiiám tömegéről ad tájékoztatást. Ha az árhullámképet a töltésláb szintjének megfelelően elmetszük, azt a víztömeget kapjuk meg, amely az adott árhullámból az adott ponton a környezetet elöntené, ha nem volna töltés, illetve ha az az árhullám kezdetekor átszakadna.

Keressük például annak a valószínűségét, hogy a Dráva barcsi szelvényében egy 500 cm-es vízállásra ráfutó árhullám tömege kisebb 100 trillió m3-nél. Az 1.3.16 segédletről ezt az értéket leolvasva 0,825 megnemhaladási valószínűséget kapunk, vagyis az évek 82,5%-ában az előbbi feltételek mellett ennél nagyobb tömegű árhullámra nem kell számítanunk.

Az „árvízi terhelések valószínűségi eloszlása" (pl. 1.3.17, Barcs) segédlet az árhullámok töltésáztató hatását jellemzi a töltésláb fölött kialakuló víznyomások és az áztatási időtartamok szorzatának összegével. (Az árvízi terhelések itt bemutatott grafikonja csak egyike a konkrét árvízi védekezésnél használható segédleteknek.)

Keressük például annak a valószínűségét, hogy az 500 cm alapvízszint fölötti árhullám töltésterhelése nem nagyobb 250 cm.nap értéknél.Az 1.3.17 segédletről leolvasva az 500 cm-es alapvízszintre ráfutó árhullám töltésterhelése az évek 91,5%-ában nem fogja meghaladni a 250 cm nap-ot.

Az alapállomásokra leolvasható jellemző értékek az összetartozó vízállások vonala mentén és segítségével a vízfolyás más szelvényeire is kiteijeszthetők.

A középvízi hossz-szelvény és az évi középvízhozamok valószínűségi eloszlása (2.1 segédlet)

A középvízi hossz-szelvény az évi középvízhozamok 1, 10, 25, 50, 75, 90 és 99%-os valószínűségű értékeinek alakulását ábrázolja a vízfolyás hossza mentén. Az évi középvízhozamok valószínűségi eloszlása az alapállo14