Eszéky Ottó - Virág Mihály - Zsuffa István (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Dráva (Budapest, 1986)
I. Az alkalmazott eljárás elvi alapjai - 2. Az egyes vízfolyások jellemzésének módja
rövidebbre tömörítettük: a vízfolyásokat majdnem azonos csoportosításban tárgyalja, mint a Magyarország Hidrológiai Atlasza I. Folyóink vízgyűjtője, 10. a Dráva" című VITUKI kiadvány. A Hidrológiai Atlasz a vízgyűjtő területek földrajzi alapadatait foglalja össze igen részletes táblázatokban, és szolgáltatja a legfontosabb földrajzi jellemzők térképeit, grafikonjait. Főfolyóinkról rendszeres vízrajzi, „hidro- geodéziai” felvételek készülnek, amelyeket a Vízrajzi Atlasz megfelelő köteteiben adnak közre. Mindkét kiadványsorozat adatait messzemenően felhasználtuk. Amikor ezekre a kiadványokra és az e kiadványokban közölt leírásokra hivatkozunk anélkül, hogy azokat megismételnénk, azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy jelen kiadványunk nemcsak felhasználta az említett két kiadványsorozatot, hanem csatlakozni is szándékozik azokhoz. Azt szeretnénk, hogy vízfolyásaink folyóhasznosítási komplex terveinek kidolgozásakor, a vízgyűjtőfejlesztési tervek készítéséhez mindhárom kiadványsorozat megfelelő kötetét egymást kiegészítve használják: a vízgyűjtőre vonatkozó földrajzi adatokat a Hidrológiai Atlaszból, a vízfolyás medrére vonatkozó információkat az aktuális Vízrajzi Atlaszból, a műszaki-hidrológiai adatokat pedig jelen kiadványunkból kiindulva rögzítsék, vagy szükség esetén ezeket egészítsék ki az új információk, új módszertan, illetve részletesebb feltárás alapján. A vízrendszer leírását az egyes vízfolyások tárgyalása követi, vízrajzi rendben. Valamennyi vízfolyásról rövid szöveges tájékoztatást adunk. A szöveges tájékoztató első része a vízfolyás vízjárásának leírása. Ez a jellemzés a vízgyűjtő terület vázlatos domborzati térképe alapján a vízjárás kialakulását jellemző „időinvaríáns” görbék segítségével történik: kisvízfolyásnál az egységárhullámképpel, folyónál az árhullám levonulási egyenlet (Muskingum egyenlet) időinvariáns medertározódási összefüggésével, a felszín alatti vízpótlást apadási görbékkel jellemezve. A vízfolyás vízjárásának időbeni változását a havi középvízhozamok különböző megnemhaladási valószínűségű értékeinek ábrája jellemzi. A szöveghez csatolt ábrasorozat a vízfolyás vízföldrajzi jellemzését szolgálja, segítségével megkönnyíthető az ország vízfolyásainak összehasonlító vizsgálata. Ezek az ábrák csak közvetve szolgálnak műszaki célokat, például az időinvariáns görbék esetleges rövidtávú, illetve középtávú előrejelzéseket. Az egységárhullámkép rövidtávú előrejelzésre csak a csapadék-lefolyás viszony esetenkénti tisztázása után használható. Az apadási görbe alsó burkolója a kisvizek esetleges aszályos időszakának középtávú előrejelzésére közvetlenül alkalmazható. A felsorolt grafikonokat a vízjárás leírásának illusztrálására szántuk, ezért nevezzük őket ábráknak. A vízfolyás vízjárásának műszaki jellemzésére készült grafikonokat segédleteknek nevezzük: az előzőekkel ellentétben a vízfolyás műszaki jellemzését maguk a segédletek szolgáltatják, a szöveg csak a segédletek szerkesztéséhez és használhatóságához fűzött magyarázat. A segédletsorozatot a vízgazdálkodási tevékenységeknek megfelelően csoportosítottuk. Az 1. segédletsorozat a vízfolyás árvízviszonyait jellemzi: fő eleme a különböző valószínűségű árvízhozamok hidrológiai hosszszelvénye. Külön segédletek mutatják a mérceszelvényen átvonuló árhullámok különböző szintek feletti árvíztömegeinek, a megfelelő árvízi időtartamoknak és az árvizek évi számának feltételes valószínűségi eloszlásait, illetve évi átlagos számukat. Folyók esetében a töltésezett szakaszokra a meglévő töltések védőképességének jellemzésére, a bevédetlen szakaszokon az esetleges új töltések gazdaságosságának megítélésére úgynevezett töltésterhelési hossz-szelvényt is készítettünk, amelyen az egyes szakaszokat veszélyeztető különböző meghaladási valószínűségű árvízi vízállások mellett a töltésterhelések, az öblözeteket veszélyeztető vízmennyiségek különböző meghaladási valószínűségű értékei is leolvashatók. A „védvonalak hossz-szelvénye” segédletek a Dráva-Duna Vízgazdálkodási munkaszervezet: Magyar-jugoszláv tájékoztató a drávai árvízvédelmi rendszer fejlesztéséről, Pécs-Eszék, 1980. alapján készültek. A 2. segédlet sorozat a vízkészletek jellemzését szolgálja. E sorozat első része a „potenciális vízkészletek” , a középvízhozamok hidrológiai hossz-szelvénye, amelyről a különböző valószínűségű évi középvízhozamok mellett leolvasható a becslés pontosságát jellemző tűrési sáv szélessége is. A hidrológiai hossz-szelvényhez a vízgyűjtő területek hossz-szelvénye is csatlakozik. Ennek ábráján különböző sűrűségű vonalkázással elkülönítettük a különböző magassági zónák területeit. A második részben a hasznosítható vízkészletek (kisvízi tartomány) részletes jellemzését szolgálja a 17 elemből álló segédlet, amelyben a vízhozamok hossz-szelvényéhez koaxiálisán csatlakozik a kisvízhozamok értékelését szolgáló 16 feltételes valószínűségi (illetve gyakorisági) eloszlás. Az eddig használatos vízkészlet mutatók paraméterei, az átlagos tartósság, mennyiségi biztonság, különböző igényszintekhez tartozó tűrési idők eloszlása mellett megadjuk a vízjárás stochasztikus folyamatának jellemzésére használt mutatók közül azokat, amelyeket a vízkészletekkel kapcsolatos gazdaságossági vizsgálatok igényelnek: a vízhiányos időszakok hosszát, a hiányzó mennyiségeknek és a vízhiányos időszakok számának eloszlásait és várható értékeit, külön a teljes évre és az öntözési idényre. 11
