Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Csapadék, Párolgás (Budapest, 1984)
Csapadék - Tartalom
A csapadék góca tehát kis területre terjed ki. Nyilvánvaló, hogy ilyen kis kiterjedésű csapadékgócokat a csapadékhálózat csak véletlenszerűen tudja észlelni. Amennyiben a nagycsapadékok területi eloszlásának izo- vonalait koncentrikus körökkel közelítjük, amelyek középpontjában a X0 területi csúcsintenzitás áll, úgy az Xj izohiéta a középjkmtból rj távolságban húzott kör, az X0 > X > Xj csapadékkal lefedett terület A(X0, Xj) = = r^n. Annak valószínűsége, hogy egy X0 területi csúcsintenzitású csapadék úgy esik egy T térségre, ahol n számú csapadékállomás van, hogy a térség csapadékállomás hálózata észlelni foga a csapadékgócot az X0 >X>Xj tartományban, egyenlő' t/T, ahol T a vizsgált térség kiterjedése, t pedig az a területösszeg, amelyet az adott térség csapadékészlelő hálózata valamennyi, azaz n számú állomása körül rj sugárral meghúzott körök által lefedett területek adnak ki. Ugyanis, ha ezen körök által lefedett területre esik az X0 csapadék, úgy biztos, hogy a csapadék helyétől legfeljebb r; távolságban lesz egy csapadékmérő állomás. A t/T valószínűségi értékeket különböző X0, Xj párokra meghatározva a 11. ábra építhető fel, amelyről leolvasható, hogy egy XG területi csúcsintenzitású csapadék Xj és X0 közötti tartománya milyen p valószínűséggel észlelhető. P 11. ábra. Az Xq csúcsintenzitású zápor esők X-csapadékmagasságának észlelési valószínűsége a KÖTIVIZIG állomáshálózatán Az ábrából leolvasható, hogy a nagyintenzitású csapadékok góca, amit definiálhatunk úgy mint a X0>X> 0,9 X0 csapadéktartomány, alig 15—20%-os valószínűséggel észlelhető az adott észlelőhálózati sűrűség mellett. Ez utal arra, hogy alacsony annak a valószínűsége, hogy a csapadékgóc éppen ráesik a csapadékészlelő hálózat valamely állomására. Ebből az is feltételezhető, hogy az állomásokon észlélt nagy csapadékok is ritkán jelentik a tényleges csúcsot, amelyek a mért nagycsapadékoknál minden bizonnyal magasabbak. 3. CSAPADÉKMENTES IDŐSZAKOK A csapadékmentes vagy csapadékszegény időszakokban a felszíni vízhálózat közvetlen felszíni utánpótlása szünetel, a meder elsősorban felszínalatti utánpótlást kap. E kisvízi időszakokban sor kerülhet hosszabb-rövidebb ideig tartó vízkorlátozásokra az operatív vízgazdálkodásban; a kisvízi helyzet éven belüli, ill. évenkénti alakulása, 25
