Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Csapadék, Párolgás (Budapest, 1984)
Csapadék - Tartalom
a vízgazdálkodás stratégiai szintjén a lefolyásszabályozási beavatkozások tervezéséhez adhat támpontot. A csapadékmentes időszakok alakulása a mezőgazdasági vízhasználatok tervezésére, ill. operatív üzemirányítására — elsősorban a kiadagolandó öntözővíz mennyiségén keresztül - közvetlenül is kihat. A csapadékmentes időszakok elemzésével így számos vízgazdálkodási feladat alapozható meg. A csapadékmentes időszakokkal kapcsolatban a VITUKI végzett részletes, valószínűségelméleten alapuló vizsgálatokat [10]. Csapadékmentes időszak az a tetszőlegesen felvett t0 kezdőponttal számított leghosszabb r időszak, amely alatt 0,5 mm-nél kevesebb csapadék hullott. Az így definiált csapadékmentes időszakokra a debreceni állomás 90 éves adatsora alapján megállapítható volt, hogy az egyes években azonos naptári időpontokban kezdődő, egymást így egy éves időközökkel követő csapadékmentes időszakok egymástól függetlenek. Két közvetlenül egymásután következő, vagy két, tetszőleges kiválasztott időponttal kezdődő időszak ugyancsak függetlennek tekinthető, hacsak az első időszak nem hosszabb, mint a két kezdő időpont közötti időtartam. A csapadékmentes időszak hosszának eloszlása exponenciális eloszlással közelíthető. Az eloszlás egyetlen paramétere (X) jól becsülhető a minta alapján számított várható érték reciprokával. Maga a várható érték, így a szórás — és természetesen az exponenciális eloszlás X paramétere — változó a kezdő időpont függvényében, ezen időbeli változás jól közelíthető egy féléves és egy egyéves periódusú tagból összetevődő függvénnyel. A periodikus függvény értéke a 4,3 nap mint átlag körül, nagyjából a 3—5 napok által kijelölt intervallumban mozog (72. ábra). A függvény maximumai a tavaszi, ill. őszi napéjegyenlőség környezetébe esnek. A 4,3 nap úgy is tekinthető, mint a 90 megvizsgált év valamennyi, bármely időpontbeli kezdésű csapadékmentes időszakai hosszának jó közelítésű átlaga. 12. ábra. A különböző kezdőponttól számított csapadékmentes időszakok sok éves átlagának és szórásának éven belüli változása [10] A csapadékmentes időszakok alakulására egy másik megbízható alföldi állomás, Szeged viszonylag hosszú, 36 éves, csapadékíróval észlelt adatai alapján a BME Vízgazdálkodási Tanszéke folytatott vizsgálatot [12]. A vizsgálat a nyári félévre, április—november hónapokra terjedt ki. A három napnál hosszabb, teljesen csapadék- mentes időszakok eloszlása, minden csapadékmentes időszak figyelembevétele esetén, jól közelíthető exponenciális eloszlással bármely hónapra vonatkozóan. A különböző valószínűségű csapadékmentes időszakok nyári féléven belüli alakulása (13. ábra) azt mutatja, hogy ezen időszakok május—júniusban a legrövidebbek, szeptemberig fokozatosan növekednek, vagyis igazolja azt a képet, amilyen a debreceni adatokra is jellemző volt. Amennyiben az adott hónapra vonatkozó leghosszabb csapadékmentes időszakot tekintjük valószínűségi változónak, úgy azok empirikus eloszlásfüggvényei már közelebb állnak a normális eloszláshoz, amint azt a 14. ábra két hónapra, kétféle módon — valamennyi, ill. csak a leghosszabb csapadékmentes időszak figyelembevételével - számított eloszlások is mutatják. 26
