Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Csapadék, Párolgás (Budapest, 1984)
Csapadék - Tartalom
nek, az eloszlásfüggvények paraméterei nem különböznek szignifikánsan egymástól: mindezek alapján a négy hónap adatsora egy adatsorba összevonható. A rövididejű nagycsapadékok eloszlásfüggvényei térben is összevonhatók. A 15 állomás eloszlásfüggvényei kismértékben térnek el egymástól, az adatsorok függetlenek, a területi csapadéksorok eloszlásfüggvényeinek paraméterei nem különböznek egymástól szignifikánsan. Ebből következik, hogy az 1 napnál rövidebb időtartamú csapadékok előfordulásának valószínűségei az ország minden pontján azonosak, az igen nagy intenzitású csapadékok — legalábbis a május—augusztus időszakban — időben és térben véletlenszerűen jelentkeznek. A 15 állomás adatsorait egyetlen, mintegy 2000 elemű adatsorként kezelve, az eloszlásfüggvény konfidencia sávja közelítőleg négyszerié keskenyebb. Az eloszlásfüggvény alapján előállított csapadékmaximum függvény az egész országra érvényes. A különböző gyakoriságú, éves visszatérési időre számított csapadékmaximumok intenzitásának időtartama szerinti függvényeit az időtartam 10 perc - 3 óra és 3 óra - 24 óra bontásában az 5.1 és 5.2 mellékletek mutatják be. A rövididejű csapadékok meghatározására vízügyi műszaki segédletek jelentek meg külön a 10—180 perces csapadékokra (VMS 201/1—77) és külön a 3—24 óra időtartamú csapadékokra (VMS 201/2—78). Az 5.1-5.2 mellékletek segédletei a rövididejű nagycsapadékoknak az esőzés alatti állandó intenzitásával számolnak. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a csapadék intenzitása időben változó. A csapadékok ilyen jellegű vizsgálatára kevés hazai próbálkozás történt. Egy ilyen vizsgálat szerint a 100 perces és ennél rövidebb tc időtartamú csapadékok csúcsintenzitását megelőző időtartam 0,35 tc [15]. 2.3 A nagycsapadékok területi kiterjedése A vízügyi gyakorlatban sok esetben (árvíz- és belvízvédelem, mezőgazdasági vízhasznosítás) nem az állomásokból számítható pontszerű, hanem a vízgyűjtők területi nagycsapadékainak mértékadó értékeire van szükség. 2.31 Az 1—6 napos nagycsapadékok területi kiterjedése Az 1—6 napos nagy csapadékok területi- és időfüggvényeit a szegedi JATE Éghajlati Tanszéke vizsgálta részletesen [6], A részletes és teljes vizsgálatokat Zirc, Kaposvár, Nyíregyháza és Szentes csapadékmérő állomásokra, mint központi állomásokra és a hozzájuk 1 km2 < A < 5000 km2-ben megválasztott körzetekre folytatták az 1951-1970 közötti 20 év május-augusztus időszakának 1 < T < 6 nap időtartamú csapadékai alapján. A központi csapadékállomások körül mint egy kör középpontja körül megrajzolt A= 1000, 2000, 3000 és 5000 km2 területű körrel lefedett területek T időtartamú területi csapadékának ^ átlagos évi maximuma és a területen előforduló valamennyi csapadékállomás átlagos évi csapadékmaximumából számolt k' területi középértéke között a ü(A, T) = v>(T) ^max, X*(T)-'vmax, k k formában értelmezett viszonyszám a T időtartamtól és az A kiterjedéstől függő területi redukciós tényező. Adott T és A értékekhez tartozó r? (A, T) redukciós tényezők nem sokban térnek el egymástól, bármelyik központi csapadékállomásról is legyen szó a 4 közül; az ország különböző tájaira végzett vizsgálatok összevonhatók és az összetartozó értékek számtani közepei tekinthetők az egész országra reprezentatívnak. A t? redukciós tényező T és A szerinti alakulását a 6.1 melléklet mutatja be. (A vizsgálathoz rendelkezésre álló állomássűrűség miatt a csapadékfüggvény és a paramétereknek az 1—1000 km2-es tartományon belüli változása csak interpoláción alapul.) A függvény segítségével, az állomásonkénti átlagos évi maximumok, ül. ezek XmS?, k területi középértékének ismeretében kiszámíthatók a területi csapadékok X]^; ^ átlagos évi maximumai adott T időszakra és A kiterjedésű területre. A pontszerű csapadékok átlagos évi, pontosabban az évinek is el22
