Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Csapadék, Párolgás (Budapest, 1984)
Csapadék - Tartalom
fogadható maximumai T = 1 nap esetében a 4.1 melléklet térképéről határozhatók meg. Az egynapos csapadékmaximumok évi átlagairól a 2—6 napos értékekre az X^L, k= ^max, k T“ képlettel térhetünk át pontszerű csapadékok esetében, és az X*SaX> ^ = X^ax, k Ta képlettel a pontszerű csapadékok területi középértékei esetében. Az a kitevő a 4.2 melléklet térképéről olvasható le. A területi csapadékok átlagos évi maximumáról a különböző valószínűségű értékekre való áttérésnél kielégítő pontossággal használható a Pearson III típusú eloszlásfüggvény, az a típus, amely az állomásonkénti, pontszerű nagycsapadékok eloszlásánál is bevált [1]. A területi maximumok eloszlását leíró függvény paraméterei területi alakulásában kifejezett rerideződés nem ismerhető fel, az eloszlás függvény egész országra érvényes paraméterei a 4 állomás körzetére meghatározott értékek számtani átlagolásával állíthatók elő. E paraméterek T = 1, 2, 3, 4, 5 és 6 napra vonatkozó értékeit a p előfordulási valószínűség és az A (km2) területi kiterjedés függvényében a 6.2 melléklet görbeseregei tüntetik fel. A görbeseregről leolvasható a Q = f(p, A, T) átszámítási tényező, ennek ismeretében az X’CT) = n • Y*CO .-^max, p v 'Vmax, k képletből határozható meg a T időtartamú, A területi kiterjedésű, p valószínűségű területi nagycsapadék. Határozzuk meg pl. Békéscsaba körüli köralakú 2500 km2-nyi kiterjedésű vízgyűjtőterületre a 4 napos időtartamú, átlagos és 10% valószínűséggel meghaladott területi nagycsapadékot. Mindenekelőtt a 4.1 melléklet térképéről leolvassuk az egyes állomások egynapos átlagos maximális csapadékainak területi középértékét, X^, k = 34 mm. A négynapos átlagos maximális csapadékok területi középértékét az egynaposnak T“-val való beszorzása után kapjuk meg: a 4.2 mellékletről leolvashatóan — a = 0,30 és T = 4 nap értékek mellett — T“ = 1,51, így X^ax, k==34' 1,51 = 51 mm. A 4 nap időtartamú területi csapadékok átlagos maximuma ennél kisebb, éspedig egy r?(A, T) területi redukciós tényezőnek megfelelően. Ez utóbbi a 6.1 mellékletről olvasható le: A = 2500 km2 és T = 4 nap értékek mellett r?(A, T) = = 0,86, így a területi csapadék 4 napos időtartamú átlagos maximuma 51 • 0,86 = 44 mm. Végül, mivel e területi csapadék 10%-os valószínűséggel meghaladott értékét keressük, egy újabb szorzótényezőt olvasunk le a 6.2 mellékletről: T = 4 nap, így e melléklet d) grafikonját használjuk, ezen az A = 2500 km2 és p = 10% értékekhez 1,43 szorzótényező tartozik, így a keresett területi csapadék, Xmax, 10% = 1,43 • 44 = = 63 mm. 2.32 Az egynaposnál rövidebb idejű nagy csapadékok területi kiterjedése A pontszerű csapadékok és a területi átlagcsapadékok közötti összefüggéseket 1 napnál rövidebb időtartam esetére a BME Vízgazdálkodási Tanszéke vizsgálta a rakacai dombvidék egy 200 km2-eS területének 4 és a mirhó-gyolcsi 100 km2-es síkvidéki terület 6, csapadékíróval felszerelt csapadékállomása adatai alapján [14]. A vizsgálatok az 1 órás 5 mm-t meghaladó csapadékokra teqedtek ki, ilyeneknek a száma a rakacai területen 30, a mirhó—gyolcsin 70 volt. A rakacai 1 órás csapadékoknak a területi kiterjedéstől függő változását jellemző vonala jól illeszkedik az 1 éves gyakorisággal jelentkező rövidtartamú csapadékok területi kiterjedésére az Egyesült Államokban végzett hasonló vizsgálatok eredményeihez (9. ábra). A rakacai csapadékok vonala mintegy 1/2—1 éves visszatérési idejűnek tekinthető. A mirhó-gyolcsi csapadékok területi redukcióját jellemző vonal kissé eltérő, s az ezzel indokolható, hogy az 1-2 éves visszatérési idejűnek felel meg és a ritkábban előforduló csapadékok területi kiterjedése kisebb. 2.33 Egyedi nagy csap adékok területi kiterjedése Az egyedi csapadékok területi kiterjedésére a Középtiszavidéki VÍZIG végzett vizsgálatot az 1963-1969 időszakból vett 65 nagy csapadék alapján [4], A vizsgálatba bevont nagycsapadékok 30—90 mm/nap határok között voltak. 23
