Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Csapadék, Párolgás (Budapest, 1984)
Csapadék - Tartalom
augusztusi időszakban előfordult maximális napi csapadék elfogadható a napi csapadék éves maximunának. A vizsgált időszak leszűküléséből eredő bizonytalanságot nagymértékben ellensúlyozza az az előny, hogy ez a leszűkítés a csapadékfolyamatok részletesebb, genetikus elkülönítése nélkül is biztosítja a vizsgált időszak csapadékainak meteorológiai egyöntetűségét [6]. A május—augusztus időszak egynapos maximális csapadékainak átlagértékei az országban a 4.1 melléklet térképe szerinti területi változást mutalják. A térkép szerkesztéséhez az 1931 — 1970 közötti 40 év 171 hiánytalan adatsorú állomásának az adatait használták fel [6]. Az egynapos átlagos maximális csapadék általában 30-48 mm között változik, nagyjából követi az éves csapadék területi megoszlását, s a legnagyobb értéket a Mátra és a Bakony legmagasabb csúcsai térségében éri el. Az egynapos csapadék átlagos évi X^ax, k maximumáról az 'Xm2í, k = kTa képlettel át lehet térni a T = 2—6 napos maximumok átlagaira. A képletben az a kitevő az X^ax, ^ értékek időtartam szerinti növekedési ütemét adja meg, az a területi változása az állomási adatok alapján térképezett (4.2 melléklet). A területileg változó a ismeretében a 4.2 melléklet táblázata segíti az átszámításokat. A hatnapos maximális csapadékok átlagos értékei hazánk egyes térségében (Bakony, Mátra) megközelítik a 100 mm-t, és legalacsonyabb értékük is 55—60 mm körüliek. Határozzuk meg pl. Békéscsabára és a május—augusztus időszakra a 4 napos időtartamú átlagos csapadékmaximumot. A 4.1 mellékletről leolvasható az egynapos átlagos csapadékmaximum: ^ = 34 mm. A 4.2 melléklet ábrarészéről leolvasható a értéke Békéscsaba környezetében: a = 0,30. Az a = 0,30 értékhez tartozó 4 napos szorzótényező a 4.2 melléklet táblázatrészéből olvasható ki: Ta = 1,51, így a keresett 4 napos átlagos csapadékmaximum X^Lc, k = 1,51 • 34 = 51 mm. A VITUKI-ban végzett vizsgálatok eredményeképpen összeállított számítási segédletek lehetőséget adnak az egyes hónapok, valamint az év (az ún. bázisidőszakok) egy—hat napos maximális csapadékai sokéves átlagos értékeinek a meghatározására [1], Ehhez elegendő a bázisidőszak (azaz az adott hónap vagy az év) Xg k átlagcsapadékát egy a csapadék T időtartamától függő arányossági tényezővel beszorozni, és ekkor a ^^Xg, k = = XjJ^ k érték lesz a keresett T nap időtartamú maximális csapadék sokéves átlaga. A arányossági tényező a bázisidőszakra változó = f(^^\ T) függvénykapcsolat alapján iismeretében kiszámítható, az utóbbi viszont térképezett külön-külön az egyes bázisidőszakokra. Kiadványunk a bázisidőszakok közül az éves időszak 1—6 napos időtartamú maximális nagycsapadékai sokévi átlagértékeinek a számítására alkalmas segédleteket tartalmazza, a havi időszakok maximális nagycsapadékai vonatkozásában csak utalunk a VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények 20. számú kiadványa 2.1—2.12 térképsorozatára. A 4.3 melléklet az éves időszak értékének területi alakulását mutatja be, valamint a (= fT) összefüggést a T=2-6 napos nagycsapadékok átlagárnak számításához. Határozzuk meg a VITUKI segédlet alapján pl. Békéscsabára az éves időszakra a 4 napos maximális csapadékok sokévi átlagát. Az év tehát a bázisidőszak, így mindenekelőtt leolvassuk a 2.1 mellékletről az évi csapadékösszeget a vizsgált helyre: X^v. k = 565 mm. A értéke a 4.3 melléklet térképe alapján 0,06. (Az egynapos átlagos maximális csapadék X^ax, k = «/^Xéy, k = 0,06'565 = 34 mm.) Ugyanennek a mellékletnek grafikus kapcsolat részéről leolvasható a ^ = 0,06 és T = 4 nap értékekhez tartozó i függvényérték: ^ = 0,088. A keresett 4 napos időtartamú átlagos maximális csapadék évre vonatkozóan Xmax, k = /4)Xév, k = 0,088 • 565 = 50 mm, csaknem megegyezik az előző példában Békéscsabára kapott május—augusztus időszakra vonatkozó 4 napos maximális csapadékértékkel, ami 51 mm volt. 2.12 Az 1—6 napos nagycsapadékok változékonysága Az egynapos maximális csapadék adott évekre vonatkozó értékei a sokévi átlag körül viszonylag szűk határok között ingadoznak. Az ingadozás mértékét kifejező relatív szórásnak, a Cv variációs tényezőnek az országos átlagos értéke 0,32, szélső értékei 0,24 és 0,42. Az egyes hónapok egynapos maximális csapadékainak az ingadozása az évesnél nagyobb mértékű, a variációs tényező 0,41 és 0,97 között változik. A legnagyobb mértékű ingadozás a február—március hónapokat jellemzi. A 2—6 napos maximális csapadékok ingadozásának a mértéke az 20
