Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Csapadék, Párolgás (Budapest, 1984)
Csapadék - Tartalom
Határozzuk meg pl. Kaposvár térségében a p=10% valószínűséggel meghaladott évi csapadékösszeget. Az 1.1 melléklet szerint az átlagos évi csapadékösszeg 705 mm, a variációs tényező az 1.2 melléklet térképe alapján 0,19. Az 1.2 melléklet táblázatos részéből a p=10% és a Cv = 0,19 értékek mellett kiolvasható függvényérték Kp = 1,251. A KpXév, k szorzat Szerint a 10% valószínűséggel meghaladott évi csapadékösszeg: 1,251 • 705 = 882 mm. 1.2 Havi csapadékösszeg 1.21 A havi csapadékok sokéves átlaga és a csapadékosság éven belüli változása Az egyes hónapok sok év átlagában számított közepes csapadékának területi megoszlását a 2.1-2.12 mellékletek mutatják be. Ezeket a térképi ábrázolásokat kiadványunk az OMI által szerkesztett Magyarország éghajlati Atlaszából vette át. A területi megoszlás térképeinek szerkesztése összesen 823 csapadékmérő állomás, ezen belül 211 törzsállomás 1901—1950 időszakra vonatkozó adatait használta fel, hasonló szerkesztési elvek szerint, mint amelyek az évi csapadékösszegek országos térképe összeállítására is jellemzők voltak. A havi átlagcsapadékok országos térképe, az éves csapadékok átlagainak országos térképével együtt biztosítják a hosszabb idejű csapadékok leginkább jellemző paraméterei meghatározásának lehetőségét hazánk bármely pontjára, térségére vagy hazai vízgyűjtőjére. Természetesen, amikor a vizsgált térségen vagy vízgyűjtőn belül elegendő csapadékmérő állomás található és/vagy részletesebb, pontosabb vizsgálatokra is szükség van, felhasználhatók a közvetlen állomási adatok is. Ez annál is inkább indokolt, mivel a térképek csak az 1950-ig terjedő időszak csapadékadatait használják fel, a hidrológiai állomásaink jó része pedig ezen időpontnál alig korábban vagy éppenséggel ezen időpont után kezdte meg észleléseit. Az egyes évek havi bontású csapadékadatainak értékes forrását jelenti az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadványa, amelyik a hazai csapadékadatokat a mérések kezdetétől 1970-ig bezárólag közli állomásonként [2]. Az évi csapadék éven belüli megoszlása nem egyenletes. A legtöbb csapadék május—július, közötti időszakban hull le, a legkevesebb a téli hónapokban, elsősorban januárban és februárban. A nyári hónapokban hullott csapadék nagy részét többnyire rövid időn belül és közvetlenül a lehullás helyén felhasználja a növényzet, a téli félév csapadéka viszont felhalmozódik, majd a folyók és a talaj vízkészletét gyarapítja [9]. A csapadék éven belüli megoszlását hazánk jellemző tájegységeire a 2.13 melléklet foglalja össze. 1.22 A havi csapadékok változékonysága A havi csapadékösszegeknek a sokéves átlag körüli ingadozása nagyobb mértékű mint az éves csapadéké. A havi csapadék minimuma hosszabb időszak folyamán az év bármely hónapjában zérus lehet. A teljes csapadékmentesség legnagyobb valószínűséggel ősszel jelentkezhet, míg térbeli eloszlását tekintve, a különben is legszárazabb alföldi területeink hajlamosak leginkább a teljes szárazságra [3]. A havi csapadékösszegek maximumai az átlagos 2,5—3-szorosát is elérhetik. A VITUKI-nak az 1.13 fejezetpontban említett tanulmánya [11] szerint az egyes hónapok (továbbá a hónapnál hosszabb, és legfeljebb éves időtartamok) csapadékösszegének eloszlása jól közelíthető vagy kétpara- méteres gamma eloszlással vagy normális eloszlással. A debreceni csapadékmérő állomásra elvégzett részletes vizsgálatok kimutatták, hogy a kétparaméteres gamma eloszlás X paraméterének a különböző kezdésű és időtartamú időszakok csapadékösszegeiből alkotott mintákra számított értékei csak véletlen ingadozást mutatnak; a különböző mintákra számított X értékeknek az azok átlagolásából számított állandó Xk értékekkel való helyettesítése nem vezet jelentősebb hibához a különböző valószínűségű csapadékösszegek meghatározásánál. A Xk paraméter 80 állomás azonos időszakból származó megbízható, egymás között összehasonlítható, 32 évet felölelő csapadékidősoraiból volt kiszámítható, majd az egyes állomásokra nyert Xk értékek alapján megszerkeszthető volt a Xk területi változását bemutató térkép (2.14 melléklet). A térképen a ,102 Xk értékekre megrajzolt 0,5 lépésközű izovonalakat az állomások között interpolálással húzták meg. 14
