Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Csapadék, Párolgás (Budapest, 1984)
Csapadék - Tartalom
A különböző valószínűségű havi vagy hosszabb, de legfeljebb éves időtartamú csapadékösszegek meghatározása a következő lépésekben történhet: a) Mindenekelőtt meghatározzuk a választott T időtartamra vonatkozó Xj ^ átlagos csapadékot. Amennyiben az időtartam valamely hónap, vagy több teljes hónapból összeálló időszak, úgy a 2.1-2.12 mellékletek segédletsorozatából közvetlenül leolvasott értékek vagy azok értelemszerű összegezése adja meg az időszak átlagos csapadékát. Amennyiben a vizsgálat időszakának kezdete és vége nem esik egybe valamely hónap kezdetével, ill. végével, úgy a következőképpen kell eljárni. A vizsgálat időszakát felölelő hónapokra a havi csapadék térképekről leolvasott értékekből előállítjuk a csapadék sorozatösszegét és annak változását az idő függvényében ábrázoljuk, ahogy azt a példaként bemutatott 4. ábra teszi. Az így előállt csapadékösszeg—idő függvényből a választott időszakra leolvasható a keresett Xjt ^ csapadékátlag. 4. ábra. Példa a részhónapokat tartalmazó hosszabb időszakok átlagos csapadékösszegének a meghatározására [11] b) A 2.14 melléklet térképéről leolvassuk az adott állomásra vagy pontra vonatkozó X^ értéket. Amennyiben XfcXx^ = k>15, úgy a normális eloszlás alkalmazható. Ebben az esetben kiszámítjuk a szórást a a\ = VXj, k/^k képletből. Ezután a 7.1 melléklet táblázatából kikeressük az érdekelt p valószínűséghez Cs = 0 esetén tartozó d>(p) függvényértéket, amelynek ismeretében a keresett p valószínűségű és T időtartamú csapadék az Xjt p = $>(p)ax + Xj^ ^ képletből számítható. c) Amennyiben k< 15, úgy a különböző valószínűségű csapadékok számitására a kétparaméteres gamma eloszlás alkalmas. A 7.2 melléklet táblázatából kikeressük az érdekelt p valószínűséghez és a k értékhez tartozó <f>(k, p) függvényértéket, amelynek ismeretében a keresett valószínűségű csapadék az Xx_ p = ^ számítható. képletből 15
