Magyarország hidrológiai atlasza III. sorozat, Vízjárási adatok - 3. Folyóink jégviszonyai (Budapest, 1959)

A magyarországi vizek jégviszonyainak összefoglaló jellemzése

/

meg is marad. A Duna pl. átlag 8 nappal később fagy be, mint kisebb mellékfolyói, ugyanez a különbség a Tisza és mellékfolyói között azonban általában csak 2 nap.

d. / A mederméretek és a kanyarulati vi - s z o n y o k hatása különösen a nagyobb folyóknál jelentkezik erőteljesebben. Elsősorban a vizsebességet és a jégképződést befolyásolják. Pl. a sekély zuhatagos szakaszok, ahol a viz nagy felületen érintkezik a hideg levegővel, valóságos jégtermelő helyek.A csendes,mélyvizü szakaszokon a jégképződés üteme lassú.A szűkületek és éles kanyarulatok a beállást gyorsítják:elakad bennük a zajló jég.De Jelentékeny a befolyásuk a felszakadó jég levonulására,a jégtorlaszok és ezek következtében kialakuló jegesárvizek keletkezésére is. Jelentős tényező a meder beágyazottsága is. Pl. a Tisza mélyen beágyazott medrében rendkívül ritka a torlaszképződés és jeges árvizek nem fordulnak elő, noha a folyam jóval kanyargósabb, mint a Duna. Az utóbbi kevésbé beágyazott, elszélesedett medrében viszont minden keményebb télen árvizzel fenyeget a jéglevonulás.

e. / Az emberi beavatkozások közül elsősorban a folyamszabályozási munkákat kell megemlítenünk, amelyek a jég útját simábbá teszik, ezáltal késleltetik a beállást, megkönnyitik a felszakadó jég levonulását és ezáltal a jeges árvizek megelőzésének hatékony eszközei. Másodsorban a folyami vízlépcsőkre hivatkozhatunk, amelyek fölött, a duzzasztott szakaszon a vizsebesség csökken, s ennek következtében korábban fagy be a folyam, a jégtakaró gyakrabban alakul ki és a jégboritás tartama megnövekszik. A beállott szakaszon azonban megszűnik a jégképződés és a jég alatt a viz hőmérséklete - a tavakhoz hasonlóan - magasabb lesz, mint annakelőtte, a jég hizása tehát meglas8udik, vagyis végeredményben nem súlyosbodik a helyzet.

X - X - X

Külön foglalkozunk a Duna és a Tisza jégjelensége i n e k megvilágításával, illetve összehasonlításával. A jég egy-egy tar- tósabb Időjárási hatás alá kerülő folyószakaszon egyszerre jelenik meg. A beállás viszont általában fokozatosan történik a Dunán alulról;felfelé haladva, mig a Tiszán rendszerint egyidejűleg az egész folyószakaszon. A Dunán a beállást a kedvezőtlenül szűk és a jég elakadására alkalmas helyeken képződő jég- dugók indítják el, A jégtakaró fejlődési üteme a magyar Duna szabályozatlan szakaszán 35-40 /kivételesen 100/km/nap, de a szabályozott szakaszon is eléri a 15-20 km/nap értéket. A Tiszán a felső szakasz nagyobb esésének a befagyást hátráltató hatását az ottani vidék lényegesen hidegebb tele ellensúlyozza és ennek következtében a jég leginkább egyszerre jelenik meg az egész ti- szaszakaszon és mivel a mederviszonyok kb. mindenütt egyenlőek, a beállás gyakorlatilag egyszerre következik be

56 -