Magyarország hidrológiai atlasza III. sorozat, Vízjárási adatok - 1. Jellemző vízállások (VITUKI, Budapest, 1953)

Bevezetés

1. Megállapítjuk az összehasonlítási alapul szolgáló változatlannak tekinthető «A” szelvényben (Budapest) az egyes évek KV-einek a KKV- tőli eltérését, y cm-t.

2. Ezeket az eltéréseket előjelük figyelembevételével levonjuk a vizsgált „B” szelvény (Mohács) megfelelő kisvizeiből. A javított KV-ek így kapott vonala (az ábrán vastagon kihúzva) közvetlenül megadná, hogy a KKV-nek megfelelő állandó vízhozam milyen vízállással folyt volna le a „B” szelvényben, tehát évről-évre megadná a mederváltozások mértékét.

A Mohács-i vízállások jav/fásának mártekQ az

192f~30 ( 1931-40

év!Izedre

2» ábra

3. Mivel feltevéseink szigorúan véve nem helytállók, az egyes évek le- folyási viszonyainak alakulására ^ fenti, vastagon kihúzott görbéből nem következtethetünk. De évtizedenkénti kiegyenlítő egyenesek behúzásával (eredményvonal) megállapíthatjuk, hogy mekkora lehet a közepes kis- vizhozamnak megfelelő vízállás átlagos eltérése az egyes évtizedek közt- Ábránk szerint pL az 1931-40. évtized kisvizeiből Ä * 29 cm levonásával kapjuk meg azokat a vízállásokat, amelyekkel a megfelelő hozamok az 1921-50. évtizedben folytak volna le.

4. A mederváltozások hatása minden vízállásnál más és másként érvényesül. A kisvizekre megállapított változások legfeljebb a középvizek vonaláig fogadhatók el, és a partéi magasságig, ahol a viz a hullámtéren szétterül, fokozatosan elenyészik. E meggondolások figyelembevételével olyan segédábrát szerkesztettünk, amely az adott évH*ed bármely vízállásának megjavítását lehetővé teszi (2. ábra).

A segédábrák felhasználásával az 1921—30. és 1931—40. évtized egyes napjainak vizállástartóssági görbéit átalakítottuk úgy, hogy az egyes kiszá- i.ott tartóssági értékekhez tartozó vízállásokat megjavítottuk. Ezek után min- a egyes hónapra rendelkezésre állott a vizsgált három évtizednek megfele-