Magyarország hidrológiai atlasza III. sorozat, Vízjárási adatok - 1. Jellemző vízállások (VITUKI, Budapest, 1953)
Bevezetés
Vízállás lően 3, azonos lefolyási viszonyokra vonatkozó tartóssági görbe. Azonos viz- álláshoz tartozó vizszintes metszékeik összege adta az 1921-50. időszakra vonatkozó tártóssági görbe egy-egy pontját (3- ábra). ■' A leirt eljárással, ~ a budapesti mérceszelvény homogén adataiból kiindulva - szerkesztettük meg a Duna komáromi és mohácsi szelvényeinek viz- járási jelleggörbéit, amelyek az 1941-50. évtized átlagos lefolyási viszonyainak felelnek meg, tehát a jövőben, a mindenkori mederviszonyoknak megfelelően átalakitandók lesznek. v/zóllostortossági görbék Január hó A Tiszán nincs olyan állandónak tekinthető szelvény, amelyre támaszkodni mertünk volna, igy tehát a csapadékviszonyokból kellett kiindulnunk. Feltételeztük, hogy a Tisza tokaji szelvényében lefolyó évi köbépvizhozam arányos a vízgyűjtőterület átlagos csapadékával és - kényszerűségből - feltételeztük azt is, hogy az egyes évek csapadékösszege kielégítően jellemezhető 3 magyarországi állomás (Fehérgyarmat, Kisvárda, Nyíregyháza) adatainak középértékéveL Mindkét feltevés csupán közelítő. A tokaji szelvény évi közép- ,vízállásaiból, illetve a fenti 3_ csapadékmérő állomás évi csapadékösszegeinek középértékéből képzett 10 éves átkaroló közepek idősora (l921-30? j.922-31, 1923—32 stb. évi középérték 1926, 1927, illetve 1928-hoz felrakva)mégis jó összhangban volt (4. ábra). Ezekután a csapadékgörbe egyes pontjainak a hosszuidejü átlagtól (kiegyenlítő vízszintestől) való eltérését kifejeztük az ingadozás tágasságának boában és a vizállásgörbét a középvizek játékának azonos }Jávái javítottuk. A 4. ábra szerint pl. a csapadékgörbe ingadozásainak tágassága P- 650 - 547 * 103 mm, a középvizek játéka pedig D •=■ 165—72 s 93 cm. Az 1942. évben a csapadékeltérés a hosszuidejü átlagtól 21 mm, vagyis p * 2l/l03 x 100 » + 20 /a, s ennek megfelelően a középvizállások vonalának 1942. évi pontját 20 Tálcái, vagyis 0,20 x 93 » -19 cm-rel javítjuk. 6
