Lanfranconi Enea: Magyarország ármentesítése (Budapest, 1882)
IV. A szerzőnek Magyarország gyökeres ármentesítésére vonatkozó javaslatai
38 hasonló csatorna kivitelére 1,915.000 frankot elegendőnek tart. Ez és a fent jelzett körülmények szerint, egy 5-szőr szélesebb (300 méter), ugyanazon helyen kirepesztendő csatornának kivitele tehát á—5 millió forintba kerülne. Minthogy a Duna Alibegnél 300 méternyire van összeszorítva, ugyanazon szélesség a csatornáknál is elegendő. Tehát a külföldi szakértők költségvetései szerint, általában a Dunának a Vaskapun történendő szabályozásáról eddig készített valamennyi terv alapján, lehetséges volna 5—6 millió forinttal a Duna viz- színét 300 méter széles és 2 méter mély csatornák kivitele úttal Stenka és Közia-Dojkénál körülbelől 2 méterrel lejebb szállítani. Ezzel csak azt akartuk bebizonyítani, hogy oly tömérdek összegek emlegetése, a minőket maga idejében Vásárhelyi és újabban a külföldi szakértők felhoztak, igen hibás útra vezet. Azon előnyökkel szemben, melyek az érintett munkálatok véghezvitele után Magyarországra háram- lanának, és azon körülménynél fogva, hogy az ország jó negyedének kiöntések ellen való megmentése forog kérdésben: még nagyobb költségek is — melyekre ugyan, mint láttuk, nincsen szükség — elenyésző kicsinyeknek tekinthetők. Mindenesetre megérdemli az ügy, hogy azt behatóbban tanulmányozzák, mint eddig történt. Ha Vásárhelyire száll is a hibás föltevések vétke, őt annyira másrészt még sem korholhatjuk, ha meggondoljuk, hogy a Tiszának akkori állapota még nem volt olyan aggasztó és a víz alatti szikla- repesztés a dynamit megismerése előtt legnehezebb feladat volt. S nem is említette hiába fel Vásárhelyi a 7 köböl szikla repesztésénék 10.000 tallérnyi költségét a Rajna melletti „Binger-Loch“ mellett, körülbelől 120 frtot számítva egy köbméterre, mert hasonló feladatoktól rettegett; inig ö- maga kedvező vízállás mellett Tachtalia- és Grebennél 130 köböl, és Stenka meg Kozla-Dojkénél TOO köböl, összesen 530 köböl sziklát repesztett 17.000 pengő forintért, tehát egy köbmétert körülbelől 8 frtért. Oly időben szerzett tapasztalatokkal szemközt, , midőn még oly elégtelen robbantó szerekkel rendelkezhettek, elvárható, hogy a külföldi szakértők szabta 60 frank (30 frt körül) 1 köbméter sziklának víz alatti repesztésére, ha nem felette sok, legalább is elegendő lesz. Különben nézeteinket igazolhatják a felső-austriai, „Wirbel-“ és „Strudel“-zátonyoknál 1854-ik évben véghezvitt szabályozó munkálatok: „Strudel“-nél . . 4.122 köböl sziklát, „ Wirbel“-nél . . 10.799 „ összesen .14.921 „ „ a vízmércze 0-pontja felett, és „Strudel“-nél . . 849 köböl sziklát, „Wirbel “-nél . . 1.792 „ „ összesen . 2.641 „ „ a vizmércze 0-pontja alatt repesztettek; továbbá „Strudel“-nél . . . . 4.152 köböl, „Wirbel“-nél . . . .21.467 „ összesen . 2 5.619 köböl kőtöltést emeltek fel. Az összes munkálatok csak 390.000 forintba kerültek. A „Tudományos Gyűjtemény“-nek azon állítását, hogy a Duna ó-moldovai akadályai által 7 ölnyi magasságra torlódik, 3 ölnyire azonban leszállítható, helytelennek kell kinyilatkoztatnunk. Mert, a mi az elsőt illeti, a legkisebb és legnagyobb vízállás közti különbség Ó-Moldova mellett 7—8 méter, körülbelől annyi, a mennyi a Dunának az egész esése a Tisza torkolatától egészen idáig; az utóbbi azonban, azaz, a vízszinnek 3 ölnyire való mélyesztése a győzhetetlen költségek miatt, melyeket igénybe venne, véghez nem vihető. Mint a mellékelt hossz-szelvényből látható, a Duna árvize a titeli vízmércze 0-pontja felett 6 mtrnyi magasságra emelkednek azon esetben, ha a Dunának Ó-Moldovától felfelé haladó visszatorlását tekintetbe nem vesszük. Ezen visszatorlásnak nagyságáról fogalmat nyer az igen tisztelt olvasó, ha meggondolja, hogy csak néhány méternyi magasságú, Alibegnél felállított vízrekesz elegendő volna arra nézve, hogy az egész magyar alföld elárasztassék, ép úgy egy hasonló, a Dunán át Almás mellett emelt rekesz segélyével a még soha meg nem hódított Komárom vára víz alá borítható és ilyképpen ágyúlövés nélkül elfoglalható volna.
