Lanfranconi Enea: Magyarország ármentesítése (Budapest, 1882)
IV. A szerzőnek Magyarország gyökeres ármentesítésére vonatkozó javaslatai
34 A Duna árvizeinek visszatolása, ezen vízállásnál;, azon esetlen, ha a Tisza mellékfolyóival együtt vizet nem hordana, a Tisza hosszában Csongrádiig, tehát 360 kilométernyire felfelé haladna. A Tisza esése Csongrádiéi Titelig valóban csakis 6*33 métert tesz. Mert a külföldi szakértők hiteles adatai szerint, a csongrádi vízmércze zérus- pontja 76*10, a titelié 69*77 méternyi magasságban fekszik az adriai tenger színe felett, és a két magasság közti különbség adja a fent mondott 6*33 méternyi esést. Pedig azon eset, hogy a Tisza mellékfolyóival együtt vizet ne hordjon, tehát a Duna víztömege benne oly feltétlenül torlódhassák, nem állhat be. A Duna vizének a Tiszába hatoló, valódi, vagy inkább viszonylagos torlódása — minthogy a Tisza és mellékfolyói hordta víztömegek csakis a visszatorlott vízfelületen folyhatnak le, és így útjukban új ellent- állásra akadnak — a föltétlenül sokkal nagyobb, tehát messzebbre Csongrádiéi felfelé lesz érezhető, és különösen a Tisza mellékfolyóira fog kártékonyabb visszahatást gyakorolni. így torlaszolják a Buna árvizei Titelnél a Tiszát, ez ismét Szegeden a Marost, Csongrádinál a Köröst és igy tovább. Ezen visszatorlás csökkenti a Tiszának különben is jelentéktelen esését és nagyban gátolja a víz lefolyását. Ez az oka, hogy a hegyekről a rónákra lerohanó vizek gyakran hónapokig várják lefolyásukat. A szakértők tanácsára tervben van a Tisza vízszinének alább szállítása és árterének szelesbítése czéljából, néhány átmetszést szélesebbre és mélyebbre kiemelni, és egy pár igen közel egymás mellett haladó töltést elhordani és egymástól távolabbra tolni. Ezen intézkedések nagyobb eséssel bíró folyamnál czéljnkat nem tévesztenék el; a Tiszánál azonban, mivel alsó folyásának oly csekély esése van, hogy tóhoz hasonlít, különösen az átmetszéseknek, jelentéktelen eredményük lesz. A töltéseknek egymástól való eltolása is oly csekély eredményű lenne, a milyen csak a Tisza csekély esésétől várható; valamely tóban — és a Tisza annak tekinthető — mindegy, vájjon közelebb vagy távolabb állnak-e egymástól a töltések. Igen szerettük volna a Tiszának Szegedtől Titelig terjedő esésének viszonyát, a mint a valóságban létezik, rajz által előállítani, és így azt átnézetesebb alakban az igen tisztelt olvasó szeme elé terjeszteni, ha az lehetséges volna. Az 1 : 60.000 való esés viszonyának ábrázolásához egy 60 méter hosszú, vízszintes egyenesnek egyik végpontjában 1 milliméternyi magas függélyest kellett volna emelni — ahhoz tehát 60 méter hosszú papírdarab lett volna szükséges — és a függélyes végpontját a vízszintes vonal másik végpontjával összekapcsolni; az ilyképpen nyert átfogó adta volna a Tiszának Szegedtől Titelig való esését. Minthogy a Tisza esésének viszonyát, mint ebből mindenki beláthatja, papíron áttekinthetővé nem tehettük: a Duna és Tisza hossz-szelvényében a hosszúságokat az 1: 1,000.000, a magasságokat pedig 1 : 200 való viszonyokban vettük. A Dunának a tiszatoroktól Grebenig terjedő átnézetes hossz-szelvényében megint a hosszúságokat az 1 : 100.000 és a magasságokat 1 : 100 való viszonyokban jeleztük. Mig a Tiszának Szegedtől torkolatáig tartó esése — mint a hossz-szelvényből látható — 1: 60.000 való viszonyban áll, tehát roppant csekély; a Dunáé, Zalánkeméndtől egész Ó-Moldován alul lévő sziklá-csoportozatokig annál kedvezőbb, mennél jobban közelítünk hozzájuk. A Duna a Tisza torkolatától a 200 kilométernyi távolságban fekvő Kozla-Dojkeig, 180 kilométernyi hosszú részében oly mély, hogy benne a legnagyobb hadi hajók is járhatnának; ellenben a Tisza, Száva, Temes, Morava, Karas és Nera torkolatainál, nemkülönben minden sziget hosszában, összesen 20 kilométernyi folyásban oly sekély, hogy e helyeken nagyobb vizi járművek át nem hatolhatnak. A Duna csekély mélységét, mellékfolyóinak torkolatánál maguk ezen folyók okozzák, melyek hordalékukat a Duna fenekére rakják és így azt folyvást emelik; a szigetek hosszában lévő sekélyek pedig a víznek nagy szélessége és elágazása s rágó erejének ez általi csökkenése és megoszlása folytán támadnak. A mellékfolyók lerakodásai évezrek óta történnek és jövőben is történni fognak. Miután a Tiszát körülgátolták és vele a gátak által védett térnek magasságát örökre megállapították, az által, hogy ezen térnek a folyam hordta talaj által való magasításáról lemondtak: jelenleg annál is inkább gondoskodnunk kell, hogy a Tiszának medre többé ne magasodjék, ha azt nem akarjuk, hogy a töltés rendszere következtében az egész magyar alföld mocsárrá vagy tóvá változzék. Midőn a Tisza szabályozását megkezdték, a folyamnak akkori ártere 2,800.000 hold volt. Minek
