Lanfranconi Enea: Magyarország ármentesítése (Budapest, 1882)
IV. A szerzőnek Magyarország gyökeres ármentesítésére vonatkozó javaslatai
32 Stenka és Kozla-Doj kénél levő sziklazátonyokon át csatornák repesztessenek. Ezen csatornák nemcsak hogy lejebh szállítanák a Duna vízszinét, hanem a hajózásra is legnagyobb jelentőséggel volnának. Az 1874-ki nemzetközi bizottságba az osztrák- magyar kormány részéről küldött szakértők, nevezetesen Ausztria részéről: Waicra cs. k. építkezési tanácsos, és Magyarország részéről Bodohy Lajos, akkori főmérnök, jelenleg a vízépítkezés szakosztályának főnöke — a csatornák mélységét, ha talán csak a hajózásra való tekintetből is, 2 méternyire szabták, a Törökország javasolta 1*50 méternyi mélység ellenében. A Stenka és a Kozla-Doj ke sziklás zátonyokon át, a most nevezett bizottság tanácsára repesztendő csatornák mélységét idecsatolt hosszszelvényünkben jeleztük. Ezen 60 méternyi szélességgel és 2 méternyi állandó vízmélységgel ellátandó csatornák, a fofolyó- hoz viszonyítva, melynek tetemes vízmennyiségét kell elvezetnie, nem bírnának ugyan oly nagy jelentőséggel; azok kivitele azonban mégis a legáldásosb munkálatnak volna mondható, a melyet valaha az ország javára a vízépítésben végrehajtottak. Reméljük, hogy a magas kormány, tekintve azon rendkívüli hasznot, melyet ily csatornák Magyar- országnak nyújtanának, hajlandó lesz, azoknak mind szélesség- mind mélységre nézve nagyobb kiterjedést engedélyezni, különösen, ha a munkálatok, mint a repesztésekkel legújabban történt kísérletektől várható, könnyebben és olcsóbban lesznek eszközölhetők, és ezt annál is inkább, mert azok az akadálytalan hajózáshoz is szükségesek. Ezen repesztések nagyobbítani fogják az illető helyeken a Dunának fogyasztóid szelvényét és annak következtében mozgásba jön azon víz, mely most az előtte levő akadályok miatt nyugvásban áll. A víz lefolyása ezen, bár aránylag kis csatornákon át — melyek mint valamely víztartó alsó részére illesz- ; tett csapok fognak működni — állandó lesz, akár nagy, akár kicsiny lesz a Dunának vize. A külföldi szakértők következőleg nyilatkoznak ezen kérdésről: „A Duna rohamos része, mely közönségesen „Vaskapu név alatt ismeretes, hírnevét nem annyira „a folyam és partjai nagyszerű szépségének, mint j „azon számtalan porphyr-szirtnek és sziklasorozatnak „köszöni, melyek benne veszélyes zátonyokat képeznek. „Ó-Moldova és Tnrn-Szeverin között 100 kilométer- nél nagyobb hosszúságban, egész akadály-sorozat „létezik, mely a hajózást minden időben nehezíti, „középvíznél azonban veszélyessé, kis víznél ellenben „teljesen lehetetlenné teszi. Ezen szakasz kijavítása „nemcsak a partmenti államok jólétét, de mondhatnék, egész Európa kereskedelmét érdekli. „Alig szükséges felemlítenünk, hogy ezen javítás „csakis a hajózásra való tekintettel létesülhet. Sokszor „szóban forgott az, hogy a tiszavölgyi rettenetes „áradásokon segíteni lehetne az által, ha a Dunának „rohamait okozó sziki apadok magassága leszállíttatnék, „és a kazani szorulat kiszélesíttetnék. Nem vitatjuk, hogy ha Ó-Moldován „a nagy víz magasságát sikerülne néhány „méterrel csökkenteni, ennek befolyása a „Tiszának csak 180 kilométerrel fölebb „fekvő torkolatánál igen előnyös módon „volna érezhető. De ha látni fogjuk, hogy mily „jelentékeny kiadások kívántainak csak arra, hogy a „szirt'ek annyira letöressenek, hogy kis víznél a mélységet csak kissé növeljük, be fogjuk ismerni azt is, „hogy az árvízszin jelentékenyebb siilyesztésére szükséges munkálatokkal foglalkozó terv az utópiák közé „sorozható, és hogy többe kerülne, mint az osztrák „magyar birodalom összes folyóinak szabályozása.“ « A külföldi szakértőkből alakult bizottságnak ez itt mondottakért nagy hálával tartozunk. Beismeri, hogy segíteni lehet, de retteg a költségektől. További jelentésében a Stenka mellett kiemelendő, GO méternyi széles és 2 méternyi mély csatornának költségeit 444.480 frankra, vagy körülbelül 200.000 o. é. forintra becsüli. Ha azonban a sziklarepesztéseket ugyanazon mélység mellett 300 méternyi szélességre terjesztenék, és egyelőre eltekintenénk a netalán bekövetkezendő, a szirtek szabálytalansága okozta nagyobb repeszté- sektől, másrészt megint tekintetbe vennék, hogy már a keskenyebb csatorna kirepesztése után a többi sziklarepesztés alacsony vízállás alkalmával szárazban, tehát sokkal kevesebb költséggel, történhetnék; ilyen, de ötször szélesebb csatornának kiemelése a Stenka szirtcsoportozatánál. a szakértőknek ama .költség- vetése szerint, legfeljebb egy millió forintba kerülne. A Kozla-Dojke sziklazátonyokon keresztül repesz- tendo, szintén 60 méter széles és 2 méter mély csatornának kivitele, a külföldi szakértők szerint, 2.500.000 frankot venne igénybe; holott az 1874. bizottság, részletekbe bocsátkozó felvételek alapján,
