Lanfranconi Enea: Magyarország ármentesítése (Budapest, 1882)
IV. A szerzőnek Magyarország gyökeres ármentesítésére vonatkozó javaslatai
29 eret gyógyítani akarta, a nélkül, hogy a szív állapotáról tudomást vett volna. Ez pedig a legnagyobb hiba, melyet a Tisza szabályozásánál elkövettek. A Tiszát Yásáros-Naménytól egész torkolatáig körülgátolták és 107 átmetszés kiemelése által majdnem feléiéivel megrövidítették. A töltések és átmetszések maguk után vonták a vízszin emelkedését. Ezen emelkedésnek annál tetemesbnek kelletett lennie, mennél közelebbre építették föl a töltéseket és mennél jobban megrövidítették a folyam medrét az átmetszések által. Az átmetszéseknek sokszor hiányos véghezvitele, a mennyiben a Tiszának anyamedrét az átmetszésekből kiemelt anyaggal igen gyakran eltorlaszolták, valamint azon körülmény is, bogy ezen átmetszések alig egy harmada fejlődött ki: a vízszinnek emelkedését és a mostoha körülmények fokozódását nagy mérvben előmozdították. Ily módon korlátozták a víznek" akadálytalan lefolyását önkényüleg és nagy költséggel. A természetes talajban mélyen bevésett Tisza- meder, melyet a víznek rágó ereje évszázados nehéz munka után a lerakodott iszapból kivájt, ugyanazon meder, mely elegendő volt, mint Paleocapa is állttá, összes vizeinek lefolyására : természeti sajátságában sérelmet szenvedett. Azon remény, hogy az átmetszések az elkövetett eljárásnál hamarább fognak fejlődni, mi ugyan fájdalom! nem történt, még legalább némileg mentheti ezen hibát. Jelenleg mindenütt meg vannak győződve, még pedig teljes jogosultsággal arról, hogy a Tiszát nem felülről lefelé, hanem mint Francesconi és később Paleocapa tanácsolá, fordítva, azaz, alulról felfelé kellett volna szabályozni, és hogy Paleocapa javaslatai, melyek szerint a Tisza alsó vidékén csak kevés átmetszés lett volna kiemelendő, helyesek valának. Alig kételkedhetni, hogy az utóbb nevezett kitűnő vízépítész , ha a tiszaszabályozó munkálatokat vezette volna, azon helyes elvből indulva ki, hogy a folyam csakis alulról felfelé szabályozható, ham ab más módot talált, sőt azon meggyőződésre jutott volna, hogy a Tiszának roppant csekély esése csakis egyedül a Dana vízszinének lejebbszállítása által nagyobbitható, és hogy azon munkálatok, melyek csupán a Tiszán hajtatnak végre, különös jelentőséggel nem birnak. Hogy a Tiszának esés-viszonyairól tiszta képet nyújthassunk, ide mellékeltük Pasetti lovag s minis- téri tanácsosnak Lassez ministerhez az 1860-dik évben intézett jelentéséből vett, arra vonatkozó táblázatot : A folyamhelyek Az egyes helyek közti távolságok Ezen távolságokra jutó vízesés 100 méterre jutó vízesés A vízesésnek a távolsághoz mért viszonya Észrevételek. T.-Újlaktól lefelé kilométer méter Tisza-Ujlak ..... 41 7-353 0-0180 1 5555 Tarpa ...... 46 3-737 0-0081 1 12345 Naménv ...... 82 3-483 0-0042 1 23809 Csap . . . . . 70 3-997 0-0058 1 17241 Óntelek ...... 97 4-774 0-0049 1 20408 Tokaj............................................... 82 0-917 o-ooii 1 90909 Kesznyéten ..... 107 5-349 0-0050 1 20000 Tisza-Füred ..... 190 4-508 0-0024 1 40166 Szolnok . . 42 0-601 0-0014 1 71428 Czibakháza ..... 105 2-492 0-0023 1 46086 Csongrád . . . . . 27 0-700 0-0024 1 41666 Mindszent ..... 64 1-073 0-0017 1 58823 Szeged ...... 45 1-043 0-0023 1 43913 Török-Kanizsa ..... 54 0-845 0-0016 1 62500 Ada............................................... 60 0-860 0-0014 1 71428 Földvár . 46 0-586 0-0O13 1 76923 Elemér ...... 38 0-391 0-0010 1 100000 Titel............................................... 10 0-090 0-0009 1 111111 Tiszatorok..................................... • . Összesen 1206 42-799 • .
