Lanfranconi Enea: Magyarország ármentesítése (Budapest, 1882)

IV. A szerzőnek Magyarország gyökeres ármentesítésére vonatkozó javaslatai

28

Hogy valamely folyót jól szabályozzunk, azt először is oly mélyre kell a földbe fektetni, a mint csak lehet, s annak oly keresztszelvényt kell adni, mely a víztömegnek a mellékfolyók vagy más vizek felvétele folytán beálló növekedésével aránylag tágulni képes legyen. Úgyszintén a kisebb esésű helyeken is mindig tágabbra kell ezen keresztszelvényt szabni; mert ott, a hol a víz esése csökken, annak nagyobb térfogat is engedendő, hogy az partjain és medrén belül maradhasson, minek folytán azután a töltések, mint védeszközök, kevésbbé fognak igénybe vétetni.

A töltéseket és átmetszéseket szabályozó munkálatoknál teljesen mellőzni nem lehet. Mindazonáltal a töltések építésénél, melyek kétségtelenül nagyobb területeknek a vízáradások elleni oltalmára hivatvák, némi óvintézkedéseket figyelmen kivid hagyni nem szabad. Ilyenek:

1. hogy a védtöltések egymástól elegendő távolságra legyenek;

2. hogy kitelhető erősek, t. i. elegendő hajtással, koronaszélességgel és magassággal, a lejtők pedig kellő burkolattal ellátva legyenek;

3. hogy kellő irányban vezettessenek, t. i. örvényes vagy a szabályozásnak ártalmas más helyek elke- r ültessenek;

4. hogy a szakadó partoktól kellő távolságra helyeztessenek;

5. hogy a töltésköz fákkal sűrűén be legyen ültetve s ekként a rohamos hullámokat árthatlanokká tehesse, és

0. hogy építésre kizárólag alkalmas anyagok használtassanak.

Az átmetszések lehetőleg szélesek és mélyek legyenek és felülről lefelé sohase, hanem mindig csak alulról fölfelé, vagyis a torkolattól kiindulva a forrás felé eszközöltessenek.

A hegyi erdők nagyobb mérvű kivágását és irtását’ magától értetőleg törvény által kellene szabályozni ; mert az erdőségek felette nagy befolyással vannak arra, hogy nemcsak a vizek, hanem a hordalék és görgeteg is a hegyekben visszatartassanak.

Folyószabályozásoknál azonfelül még a felesleges és ártalmas vizeknek öntöző vagy közlekedő csatornákba leendő átvezetése és gyakorlati felhasználása is szem előtt tartandó. Ezen csatornák által ugyanis kettős czél éretik el, u. m. az árvízveszély elhárítása és a föld értékének emelése. Remélhető, hogy a Tiszán nemsokára nagyobb számú csatorna keletkezik; s nem kétkedünk, hogy ezen folyam

vidéke az által Európának leggazdagabbjai közé fog soroztaim.

Mig a Tisza kellően szabályozva nem leend. Magyarország keveset tehet földmívelése viszonyainak emelésére, hogy a folyamöntözés meghonosítása által a jólét azon fokára emelkedjék, melyért őt esetleg Európának minden népe megirigyelhetné.

Ha Magyarország tudná, hogy folyóiban és az ezek által könnyen megöntözhető rónaságaiban mennyi kincs rejlik, akkor bizonyára nem késnék, hogy azokat mielőbb kellően szabályozza.

Nem akarjuk ugyan azt állítani, hogy a folyamöntözés behozatala után (mert az árvizek és szárazság a mezőgazdaság legveszélyesb és leggyakoribb ellenségei) itt is egy hold földnek ára, úgy mint Olasz- és Francziaországban s a Németalföldön, még 2000 forinton is felül fog emelkedni-; miudazon- által nagyon is szerények leszünk, ha az eddigi értéknek csupán három vagy négyszeresére számítunk. Hogy - mily könnyen és kevés költséggel lehetne Magyarország területének felét a folyókból megöntözni, arról a műavatottak körében immár kétség sem foroghat fenn; s a mostani tanuló ifjúságnak ugyancsak különös buzgalommal kellene a vízépítészet tudományát művelni, hogy később a természet által oly dúsan megáldott Magyarország gazdag kincseit a most ártalmas vizeknek helyes és rendszeres fel- használása által napfényre hozza. Ez által az államvagyon tetemes része háromszoros értékre emelkednék; s a magyar gazdák közöl bárkire nézve sem lehet közönyös, vájjon földjének értéke holdanként csupán száz avagy háromszáz forintot teszen ki, s ennélfogva abból egyszeres avagy háromszoros jövedelme legyen.

He képzelhető-e folyamöntözés, míg a belvizek elvezetése lehetetlen ?

8 mért lehetetlen?

Mert a folyam vize nagyobbrészt magasabban fekszik, mint az, mely a földeket a gátak mögött elborítja.

Tehát mélyebb folyammederre van szükségünk, mint az, melyet a természet, sőt akaratlanul mi magunk magasítottunk, melyet azonban még mindig helyre állíthatunk, ha a következőkben adott javaslatokat kellően figyelembe veszszük.

Említettük, hogy elődeink egyedül a Tiszával foglalkoztak, tekintet nélkül azon jelenségekre, melyeknek okai a főfolyamban, a Dunában keresendők. Hp úgy jártak el. mint azon orvos, a ki a beteg