Lanfranconi Enea: Magyarország ármentesítése (Budapest, 1882)
III. Az 1879. évi külföldi szakértőkből alakult bizottság véleményezése a Tisza szabályozásáról
2 1 „mint bárhol másutt, folyói helyzeténél és természeténél fogva, s előrelátható, hogy akkor, „midőn a töltések sikere már biztos lesz, a földöntözés fog újabb vagyonforrást képezni. De „bármint legyen is ez, azon különös körülmények, melyekben a Tisza van, nem engedik meg, „hogy habozzunk azon eszközök megválasztásában, melyek által mcdenczéjének roppant területe „értékesíthető, s a töltések felépülte oly szükséglet volt, mely nélkül az mindig hozzáférhetően „és minden rendszeres földművelésre alkalmatlan mocsárnak maradt volna meg. „Azon nagy befolyásból, melyet a töltések az árvízszin emelkedésére gyakoroltak, „továbbá abból, hogy még nem. épültek fel a folyó egész hosszában, végre pedig abból, hogy „a gyakran előforduló gátszakadások által részben ismét helyreállottak azon természetes víztartók, melyekben az árvizek azelőtt elhelyezkedtek, azon következtetést lehet vonni, hogy ,,az árvízszin emelkedése még nem érte el tetőpontját, hanem még többé-kevésbbé nőni fog. „Mily magasra fog még emelkedni? Ezt még megközelítőleg sem lehet meghatározni. Most „még csak annyit lehet mondani, hogy a töltésezés ma már nagyon előrehaladt, úgy mint az „átmetszések kiemelése is.; hogy eddig szakadások csak a töltések némely részeiben fordultak „elő, és hogy a szakadások folytán elöntött terület az azelőtti ártérnek mintegy 10%-ára „becsülhető. Úgy látszik tehát, hogy az árvízszin emelkedésének határa, ha még nincs is „elérve, de legalább is nem áll messze az 1879-ben észlelt magasságoktól. Jó lesz mindazonáltal a töltéseket e fölött még jelentékeny magasságra emelni. Különösen Szegedet „illetőleg a bizottság az ezen város megvédésére vonatkozó külön jelentésében D50 méterrel „vélte meghatározandónak ezen magasságot az idei árvíz színe felett, mig máshol D00 métert „elegendőnek tart. Ajánlja azonban, hogy a töltések ily magasságban gondosan megtartassanak, „hogy mindig ennyivel emelkedjenek túl az ismert legnagyobb árvíz színén. Az árvizek magasságának növekedése még nem érte el tetőpontját. A töltéseknek a legnagyobb árvizek szine felett adandó magasság. „Mialatt a Tiszát és mellékfolyóit bejárta, a bizottság sok töltést tekintett meg, és „egynéhányat javítás, másokat meg magasítás közben látott. Észrevehette így, hogy a javításoknál, úgyszintén eredeti felépítésüknél követett mód rendesen igen hiányos, és vastagságuk majdnem mindenütt elégtelen volt. Ily körülmények között nem csoda, ha a töltések „roppant terjedelme mellett némely ponton szakadások következnek be, minden azokból „származó szerencsétlenség kíséretében. „De a töltések kiváltképen egymástól! elégtelen távoluk, és a folyó partjaihoz való közel- „ségük által válnak hátrányosakká. Midőn a tiszaszabályozási munkálatok végrehajtattak, úgy „látszik, csak a tulajdonképpeni meder szabályozására voltak tekintettel s szem elől tévesztették „a töltések által jobbról és balról határolt hullámtér sokkal fontosabb szabályozását. A különféle társulatok majd mindenütt a folyó kanyarait követték és iparkodtak területük minél „nagyobb részét mentesíteni, a nélkül, hogy az ármeder általános irányával törődtek volna. „A töltések általános, az egész völgyre szóló átnézeti térképét megtekintve, egész sorozat „túlságos szombatot láthatunk, melyek egymástól szabálytalan részek által vannak elválasztva, „hol a szélesség ismét nagyobbodik. Többek közt van kettő nem messze Csongrádiéi, a Körös „torkolata alatt, hol az ármeder szélessége majdnem 200 méterre fogy le, s melyek az ezen „városban észlelt árvízmagasságra nincsenek befolyás, nélkül. Szeged felé közeledve, szembe- „ötlik a rósz irány, melyben az alföld-fiumei vasúti hid épült, s mely a felette és alatta levő „töltések irányát is elrontotta. De a szegedi hosszú szorulat, és még kettő, mely Szeged „alatt van, legártalmasabbak a folyó azon részében, hol ellenkezőleg kívánatos lett volna a „lefolyás! szelvényt lehetőleg növelni; így van még Török-Kanizsa és Zenta mellett két „szorulat, hol a töltések egymástóli távolsága csak 300 méter, a mi teljesen elégtelen. Egy „ily veszélyes helyzetnek következményei könnyen beláthatok; a szorulatok által megakasztott „víz magasabbra emelkedik, a töltések nagyobb veszélynek vannak kitéve, s szakadások „könnyebben fordulhatnak elő. Szükséges tehát, hogy a töltések nagy része egy már előre „kijelelt más vonalba helyeztessék át, hogy az ármeder a hiányzó szélességet és szabályosságot „megnyerje. Ez elsőrendű követelmény. Némely helyen, például városok mentén, hol a két „«parton levő töltések egymástóli távolságának kiszélesítése majdnem legyőzhctlen akadályokkal A töltések által okozott szorulatok. Sokat közülök hátrább kell tolni.
