Lanfranconi Enea: Magyarország ármentesítése (Budapest, 1882)

III. Az 1879. évi külföldi szakértőkből alakult bizottság véleményezése a Tisza szabályozásáról

A két parti töltések számára szükséges egy általános terv.

A töltéseknek a szorulatok helyén adandó egymástóli új távola.

A töltések közötti ármeder szabályozása.

..járna, meg lehet abban nyugodni, a mint a bizottság Szegednél is elfogadta, hogy e szélesség ..kisebb legyen, mint a szabad térségeken. Máshol azonban szükségképpen teremteni kell egy „oly ármedret, mely az árvíz összes víztömegének befogadására képes legyen, a nélkül, hogy ..ez által a víz lefolyási feltételei nagyon megzavartassanak.

„Miután sok helyen elkerülhetlen a töltések áthelyezése, már most meg kell határozni „azon vonalat, melyben újra fel lesznek építendők, valamint az újonnan emelendő töltések „helyzetét is. Ebből kifolyólag megállapítandó a töltések általános vonala a völgy egész „hosszában mindkét parton, hogy ezek elhelyezése ne legyen senki kénye-kedvére bízva, és „egy társulat se tehesse azt saját külön érdekei szerint. A folyó egész völgye egy összefüggő „egészet képez, melynek egyes részeinek érdekei nem függetlenek egymástól. Ezentúl ne legyen „szabad egy társulatnak sem töltéseket építeni, a nélkül, hogy az általánosságban meghatározott vonalat és a kormány által kibocsátott szabályokat megtartaná; sem pedig ne legyen „neki szabad oly munkába kezdeni, mely szomszédaira, s igy a társulatok összegére veszélyt „hozhatna.

„Mekkora lesz azon távolság, melyre a két parton levő töltések egymástól legyenek, „s melyet a Tisza és mellékfolyói mentén mindenütt be kell majd tartani? Ez természetesen „összefüggésben fog állani a folyó árvíz alkalmávali legnagyobb víz tömegével minden egyes „ponton, a medernek a partok felszínéig vett szelvényével, a lefolyás gyorsaságával stb. „A Körös torkolatától a Dunáig a bizottság kezében levő adatok szerint a mederben az „összes víztömegnek csak egy ötödé vagy hatoda férne meg; szükséges volna tehát a folyó „ezen részében a partok felett a tulajdonképpeni mederénél négy-ötszörte nagyobb szelvényt „biztosítani, ha a kiáradt víz ott ugyanazon sebességgel bírna, mint a tulajdonképpeni mederben. „Meg kell azonban vallanunk, hogy a sebesség ott sokkal csekélyebb, úgy, hogy attól félthetünk, hogy a töltések közti szelvény, s igy azoknak egymástóli távola nem volna elegendő, „ha csak ezen egy körülményt vennők figyelembe. Természetesen a kormány szakközegeire „kell bízni a kérdésben forgó általános vonal meghatározását; a mennyire ők ismerik a „Tiszát és mellékfolyóit, a tulajdonképpeni meder méreteit, a lefolyó víz tömegét és sebességét, „a folyó minden részében könnyen megszabhatják a töltések egymástóli távolát. Ha ennek „mérete ismeretes, azok alaprajza önként következik belőle; figyelembe kell azonban venni „azon főfeltételt, hogy az ily módon nyert ármeder a lehető legnagyobb szabályossággal „bírjon, s hogy ne kövesse mindenütt szigorúan a folyó mostani kanyarait.

„Visszatérve arra, a mit az előbbi fejezetben mondottunk, kívánatos lett volna, ha „az átmetszések által nyert kiegyenesítések alulról fölfelé haladva hajtattak volna végre. A „töltéseket illetőleg az ellenkező áll, s ha most volnának építendők, fölülről lefelé, azaz „megfordított irányban kellene haladni. Jelenleg, midőn a töltések egymástóli távola általában ..elégtelen, előnyös volna Szegeden alól kiszélesíteni és szabályozni az ánnedret, folyton felfelé ..haladva, de ezen munkát mindenek előtt azon szondátoknál kellene megkezdeni, melyek a ..nagy víz lefolyására szükséges szélességet leginkább csökkentik.

„Midőn az általános töltésvonal így meg lesz állapítva, az ármeder létrehozását a „legnagyobb sietséggel végre is kell hajtani, s el kell határozni, hogy a töltések számára „kiszabott két vonal közt sem új töltésnek nem szabad épülni, sem réginek megmaradni. „Azonkívül a töltések és a folyó között levő térséget meg kell szabadítani minden lerakodástól, „nem szabad füvön kívül rajta más növényzetet tűrni; fák vagy bokrok csakis a töltések „hosszában engedhetők meg, hol a hullámok és a jég ellen védőimül szolgálnak. Most még „a töltések és a folyó közt sok helyen látni lehet alacsony és magas törzsű faültetvényeket, „lerakott földet, s más mindenféle akadályokat, melyek az ármeder szelvényének jelentékeny „részét elállják, és annyira gátolják a víz lefolyását, mint akár egy szorulat. Mindezen akadályoknak mindenünnen el kell tűnniük, s ezentúl sehol sem szabad engedni, hogy újra „képződjenek; fákat csakis a töltések hosszában szabad megtűrni, hogy az ármeder czéljának „mindenkor egészen megfelelhessen. Ha Magyarország jelenlegi törvényei nem engednék meg,