Lanfranconi, Enea: Magyarország ármentesítése (Budapest, 1882)
I. Általános észrevételek a Tiszáról
9 És ily módon elragadja a víz a hegyek termékeny földjét, hogy azt távolabb vidékre, a völgyekbe és a tengerbe vigye. Az időjárás befolyását sem szabad ügyelmünkön kivid hagynunk. Sziklák bomladoznak, s széíbomlott részei termékeny földet nyújtanak a völgyeknek, és az organikus világ új táplálékot, új életet talál. Évezredek következnek évezredekre, generatiók generatiókra, új fris élet a bomlásra — és az embernek feladatul tűzetik, a természet e jelenségeit és azok örök törvényeit behatókig megismerni és megállapítani. Említettük, hogy a magyar alföld vagy a nagy pannóniai medeneze valaha tó volt. Tudományos szempontból minden esetre nagy fontossággal l)ir kipuhatolni, mily módon keletkezett ezen tóból a két folyam, a Duna és a Tisza, és mi volt az oka ezen tüneménynek. Tény, hogy a Duna sokkal nagyobb' folyamtérrel és a nagy pannóniai medenezén felül tetemesen jelentékenyebb eséssel bir és birt, minden esetre évszázadok előtt is, mint a Tisza. Azért nem is csoda, hogy a Duna, mint más folyók, melyek a tengerbe való beszakadásuknál lerakodások által deltákat és szigeteket képeznék, a nagy pannóniai medenezébe az ebbe való beömlésénél tetemesen több hordalékot rakott le, mint a Tisza, és hogy a hosszúra kinyúló, jelenleg magasabban fekvő, a kis Kunságot és a Bácskát magában foglaló félsziget korábban emelkedett a víz színe fölé, mint ezen medencéének többi része. Habár Herodot szavainak különös hitelt nem is adhatunk, hogy a Maros a Dunába ömlött; meg kell engednünk, hogy még nem oly rég sok dunaág a Tiszába szakadt és vele egyesülten ismét a Dunába lefolyt. Több dunaág, ezek között a Ferenczcsatorna, a gospodinci ág, a Jágricska-Bara és mások csak századunk második felében szűntek meg a Duna és Tisza vizeit egymással összekapcsolni. Igen sajnos, hogy biztos adataink nincsenek azon korszakokról, melyekben ama még ma is a Bácska és Kunságban oly nagy számú mélyedés alakjában látható dunaág elhomokosodás vagy mesterséges elrekesztés által eltűnt. A Tiszának a Duna irányában való mélyebb fekvése megfejti nemcsak a két folyam közt fekvő félszigetnek a természet törvénye szerinti keletkezését, hanem azon dunaágak létezését is. A Tiszának a Dunához képest csekélyebb folyamtere mutatja ismét, hogy a Tiszaiapály a most érintett félszigettel nem egy időben magasodhatott meg, mert a Tisza által a Kárpátokból és Erdélyből hozott hordalékok és lerakodások minden esetre nem lehettek oly tetemesek, mint a minőket a Duna az Alpokból és egyéb hozzá tartozó hegyekből hordott. Hogy az egész Kunság és Bácska valaha víz alatt volt, kiviláglik felületük nagyon hullám Iád alakjából, és hogy a Duna ezen félszigeten át a Tiszába folyt, azon tényállásból, hogy a Tisza medre tetemesen mélyebben fekszik, mint a Dunáé. A Duna és a Tisza ezen összeköttetésének, bár ma a felszinen nem létezik. a föld alatt szidáséképpen fenn kell állania; mert különben a Duna és Tisza árvizei nem emelhetnék fel ezen félszigetnek kút- és belvizeit. Ezen körülménynél fogva a Duna szivárgó vizei még ma is folyton növelik a Tisza víztömegét. Az alsóbb vidéken, hol sem a Dunának, sem a Tiszának jelentékeny esése nincsen, ismét azon esetnek kellett beállnia, hogy a Tisza árvizei azon ágakon át a Dunába szakadtak, ha ennek vízállása éppen csekélyebb volt. Ezen ágak tehát azon időben, valamint a főfolyam is, elősegítették a Tisza vizeinek gyorsabb lefolyását. S ezek némelyikének beszüntetését a Tisza és a Duna teljes köriilgátolása által, különösen a Tiszatorok közelében — a hol a Tiszát töltések kiépítése által annyira beszorították, hogy egész szélessége Titelnél alig 180 öl vagy 342 méter — hibának kell kijelentenünk. Azért annál is inkább szót fogunk később emelni ezen ágak legalább egyikének, és pedig azon ágnak helyreállítása mellett, mely a Tiszát a Dunával a titeli kerületben Mosorin és Vilovo között kapcsolja össze, és a mely előbb a titeli fönsíkot a bácskunsági félszigettől elválasztotta, és ezt ilyeténképen szigetté tette, a mennyiben az ártér szélesbitése Titelnél a Rudolfsgnacl falu keletkezése óta igen nehéz és költséges volna, holott még zsilipekkel ellátott csatornának az érintett helyeken való helyreállítása sem különös nehézségekkel, sem költséggel nem járna. Afféle tünemények, minőket a négy clunamedenezének a lerakodások okozta betöltögetésénél észleltünk, addig fognak ismétlődni, mig csak a 2
