Lanfranconi, Enea: Magyarország ármentesítése (Budapest, 1882)
I. Általános észrevételek a Tiszáról
8 méterre képez szigetet, holott a szigetképzés a Dunán minden 1*4357, a Murán és a Dráván minden 0*3706— 0*5485 kilométerre történik. Azért is minden, a Tisza medrében vagy partján lévő akadály, mint: sülyedt hajó, fa, bokor stb. vagy szilárdabb talaj, a Tisza folyásának irányát változtatni, sőt szabályozására gátolólag hatni képes. És ez azon körülmény, mely megnehezíti, sőt talán lehetetlenné is teszi, hogy a .Tisza szabályozásánál olyan rendszereket kövessünk, melyek más, nagyobb esésű folyóknál legjobb eredménynyel alkalmazhatók. Minthogy a Tisza a Dunába ömlik, szabályozásánál egymagával — mint ezt elődeink legnagyobb része tette volt — el nem bánhatunk anélkül, hogy a Dunához ne nyúljunk. A „Közép-Európa vizi utai és a Duna folyam szabályozásának fontosságáról, különös tekintettel a Dévény és Gönyő közti vonalra. Pozsony, 1880. A szerző tulajdona“ czimil munkánkban néhány természettüneményt említettünk, a melyeket fontosságuknál fogva itt közlünk. „A Duna földrajzi fekvésénél fogva mindenekelőtt négy medenczére oszlik. Az első medencéét a sváb-bajor fensík képezi, s ennek Passautól Mölkig terjedő átszorulása a cseh-morva hegyeket a nori alpesektől választja el. A második, úgynevezett bécsi medencze, mely a marchfeldi és bécsújhelyi síkot foglalja magában, Dévénynél a Kiskárpátok végbérczei és az átellenben fekvő hainburgi hegyek közt nyílik és egyesül a Pozsonytól Esztergomig terjedő s már a Dunaalföldhöz tartozó és a felső-magyarországi síkból álló harmadik medenczével, melyet könnyebb tájékozhatás végett győr-komáromi medenczének akarunk nevezni. Ez utóbbinak nyílása ismét Esztergom és Vácz között a nógrádi és pilisi hegységeken keresztül szakad át a nagy magyar alföldbe; mely immár a negyedik, vagyis nagy pannoniai medenczét képezi és Baziásig terjed, hol az úgynevezett Traján hídig vezető utolsó folyamszorosok kezdődnek, melyeknek hátrahagyása után a Duna legalsóbb területére, vagyis az oláh mélysíkra lép. Ezen négy medencze nagy tavakat képezett eredetileg; mert bizonyos, hogy a víz több száz méterrel magasabb volt, mint most, és hogy a medenczék nyilasai a víznek rágó ereje által előidéztetvén, mindig nagyobbak és szélesebbek lettek, mig mai alakjukat elérték. Egyébiránt a földtan is azt igazolja, hogy az egész Bánát csupa vízhordta talajból áll, és a partszakadásokon a különféle ülepvényi időszakok rétegei bárki által is könnyen felismerhetők. Az egyik medenczéből a másikba vezető ilyféle átszorulásoknak fenlétezése azt hozza magával, hogy a Duna és a Tisza szabályozásáról anélkül, hogy az ez által okozott vízmérés jelenségeit szorgosan ne kutassuk, alig lehet szó, annál is inkább, mert ezen jelenségek figyelmen kívül való hagyása nagyon is téves feltevéseket szülne.“ Ha szemünk előtt tartjuk a természet azon törvényeit, melyek szerint esőzések és az éghajlat viszonyai következtében a hegyek lassanként alacsonyabbakká válnak, ingó részei a völgy felé tolulnak, a hegyüregek mindinkább jobban tágulnak; ezen természettüneményeket, melyek a hegyeket, völgyeket és a tengereket egyengetni iparkodnak: könnyű lesz belátnunk, mikép lett lassanként betöltve a négy dunamedencze. Minden eső vagy felhőszakadás tömérdek görgeteget szakít le hegyeiből, hogy azokat a völgybe hordja. Ezen görgeteg és hordalék csakis az árvizek által mozdíttatik és sodortatik tovább, — s mennél nagyobb, annál előbb üllepcdik ismét le; mig a kisebb hordalék, u. m. kavics, fövény és agyag nagy mennyisége a víz mentében szakadatlanul tovább vitetik. A hol mellékágak vannak, a hordalékok a víz csekélyebb sodránál fogva inkább ezekben, mintsem a folyamban üllepednek meg. A hordalék továbbítása mindig a vízesés viszonyaitól függ. — A víz esésének, vagy folyammeden- I czének túlságos kitágulása, vagy a víznek a keresztszelvény túlságos szűke vagy más akadályok miatt j támadt visszatorlása által előidézett csökkenése a zátonyok képződését tetemesen elősegíti; az utóbbiak pedig, minthogy a természet szabályaihoz képest a folyam mentében mindig lejebb rakódnak, majdnem minden évben más alakot öltenek. Az elzátonyosodás kétféleképen, t. i. vagy a felsőbb vidékből messziről hozott, vagy a hullámcsapások s illetve alámosások okozta legközelebbi partszakadásokból származó hordalék által történik.
