Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)

I. Rész. Országos háromszögelések

rásőlődnak gnomonikus vettiletek :). A két utóbbi követelmény az ^óceáni hajózás térképein fontos.

29» 5« A vetületi torzulások.

A hosszúságokban bekövetkező torzulásokat aztL 1inqárraodulugsal jellemezhetjük. . *

Az eredeti felület P pontjában képzeljünk egy du ivei emet. A vetUletben a P pontnak P', ivelemnek ^'feleljen meg. A hossztorzulásra jellemző lineármodulus:

/ = c^jL'

L dő

A lineármodulus értéke nemcsak a helytől függ l • azaza/iés a <£ paramétertől 0, de ugyanazon" pontban' sem állandó mert függ a d<s*Ívelem irányától is. Ha^a?3 pontban kesaőirányt (: főirányt :) választunk s ac/'^-al jelöljük a ^'Ívelem irányszögét vonatkoztatva a kezdőirányra, akkor

i‘ ?,(/*. pS')

Ha a lineármodulus értéke a yetület minden pontjában egyenlő, az ep:aéggal^'ikör_a_YpJllle ‘ et

vfitJUetnek nevezzük.

A szögekben bekövetkező torzulásokat az i irány- modulus megadásával jellemezzük. A P pontban képzelt <f iranyszög vetülete Papaiban d‘ legyen. Az iránymodulus

t9cf

Az iránymodulus ugyanazon pontban állandó, különböző pontokban más és más, vagyis az iránymodulus csupán a helynek függvénye

Ha a vetület minden pontjában az iránymodulus e- gyenlő az egységgel. a vetülst szögtarTó. vagy konform ve- ÍSlo_tnel.jieve zzü|. 5

A területekben bekövetkező torzulást a területi modulussal szokás jellemezni.

A? pont"környezetében képzelt df területelem vetülete df legyen. A területi modulus

As olyan vetületet melynek minden pontjában a területi modulus az egységgel egyenlő, Terűlet tarto vetület- neK nevezzük.