Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)
I. Rész. Országos háromszögelések
a felnieti normálisok általában kitérő egyenesek s igy kétjadott ponthoz két nomrálmetszet tartozik. (; 2.ábra. Csnpan az" ngyanazoh meridiánon, továbbá az ugyanazon parallel körökön fekvő pontokra nézve azonos a két normal- metszet. A normálmetszetek eltérése nem nagv. Ha a két normálmetszet közt levő szöget <f -nak nevezzük, akkor a legkedvezőtlenebb esetben , J-^^esetér, ^.««' AB=6ho - í/= 3,A “ . Vagyis, haör-val jelöljük a két normáimétszetnek a középen mért távolságát, akkor ugyancsak a legkeá* vezőtlenebb esetben AB=6h hm Ab * esetén ar* 0,0 03 m a. = z, 700 m. Ennélfogva a normálmetszeteit különbözősége a mérhétő háromszögekre nézve elhanyagolható de hatását e~ rősen éreztetheti, ha a hálózat egyes pontjaiból állítunk össze nagy háromszögeket. Ha tehát a háromszögeidalt normálmetszetekkel definiálnánk, akkor a háromszögnek, voltaképen hat oldala volna. Szt a határozatlanságot, mely a számításokra nézve felette kellemetlen, nem tűrhetjük s azért háromszögoldalnak nem & normálmetszetet vesszük, hanem az u. n. geodéziai vonalat. A geodéziai vonalnak_a kát ponton átmenő és a felületen fekvő végtelen.Tsok görbe közül ezt nevezzükr amelynek ívhossza a két pont között a legkisebo. A geodéziai vonal'“ teljes terjedelmében a két normáimét- szet közt marad s a normáimétszetek végpontjaiban 1:2 arányba osztja azt ____ a szeget, melyet a két normálmetszet egymással bezár (:3.ábra»:j ♦ A mérhető háromszögekre nézve a két normálmetszet között levő szög elhanyagolhatóan kicsi, ennélfogva az egy kiágazó geodéziai vonal közötti szög a mért szöggel azonosnak vehető. A geodéziai vonal a gömbön a főkör, a ancon az egyenes, a hengeren a csavarvonal, az alkotó és parallel Kór. Az ellipsoidon a geodéziai vonal általában térgörbe, de kivételesen sikgörbe is leüet. A meridiánok továbbá az aequator geodéziai vonalak, a parallel körök már nem azok.
