Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)
I. Rész. Országos háromszögelések
egyidejűleg leolvassa az indes állását a dr óton levő ská- láncz képest. A kőt skála-lédlvasásából. továbbá a drót hosszából a két index távolsága ki számi iható. A fenti művelet astan elvégzendő valamennyi index között. A felszabadult index-állványok előre vihetők, de előbb szintezéssel az indexek magassäg-különbsége okvet lenül megállapítandó. Megjegyzem, hogy a pontosság fokozása céljából a méréshez invar-fém esetén is nemcsak egy, de rendesen négy drótot (esetleg nyolcat) is használnak. Több árót e- se'tén az indexek távolságát egymásután valamennyi dróttal megmérik s az egész mérést visszafelé haladva is megismétlik. A drótok hosszát próba-alapvonalon állapítják meg. A próba-alapvonal hossza rendesén 10 dróthossz,“azaz 240 méter szokott lenni. A próba-alapvonal hosszát először valami rudas alapvonal mérővel gondosan megáilapit iák s aztán végigmérik a drótokkal ugyanúgy, mint ahogy'azt az alapvonal mérésekor használtak. " A drótmérés gazdaságos, mert kevés személyzettel gyorsan hajtható végre. Kedvezőtlen terepen is jól haszna] ható, tehát alkalmas hosszú alapvonalak mérésére ( a leghosszabb alapvonalat (4-0. km-est■ dróttal mérték). ■ 21 Néhány adat az alapvonal mér és sebességére.*- 4o.~ A különböző typusú alapvonalmérő készülékek munka-sebességére nézve a következő adatokat közölhetem; Egy ótól alatt mérhető hosszúság m~ ben Bessel-féle 200 B r unne r-Ib anne z-féle 70 Bepsold-Comstock-féla 70 Woodward-fél e 100 ISimbeck-féle Duplex* 265 Bzalagmérés a./50 m-es szalaggal/ 1800 b./lOö m-es szalaggal/ 2100 Jäderin-féle drótmérés a-/kedvezőt, len terepen*. B./ kedvező terepen --------------------:-----------:----------------------500 1000
