Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)

I. Rész. Országos háromszögelések

'"'V -■ ’ - - jp» - fts; ---- -3S--T áŐ O —

A táblázat adatai világosan mutatják, hogy a mérés leglassúbb a mikroszkópos készülékekkel, vagyis a-^

I .sokkal. amelyekkel viszont a legnagyobb Bontosság érhető öl«. A kon taktus os készülékek, különösen az amerikai 'Duplex" készülék már nagyobb sebesség kifejtésébe képesek, ás még mindig nagyon mögötte maradnak a szalagos arótmérő készülékeknek- Ez utóbbiak közül látszólag előnyösebb a szslagmérő, ámde meg kell említenem, hogy a szalagmérésnek a fenti táblázatban megadott sebessége pusztán a tulejdonképeni szalagaié rés re vonatkozik, az" ina ex-co lopok és tarló cövekek elhelyezésére és az indexek beszinte zés áré szükséges idő külön értendő- Ellenben a drótmérésre közölt adatban természetszerűleg bele értendő az index-állványok elhelyezése ás az index-fejek beszintezé- se iaÁ szalagmérés tehát csak valamivel gyorsabb, mint a ' '.’í mér és.

22.§« Az alapvonalmár és pontossága. Adaiok az elérhető középhibára .

Az alapvonalmérés pontosságát vizsgálva, hangsúlyoznom kell, hogy a mérés eredményét a szabálytalan’ hibákon kívül mindig állandó, és szabályos hibák is terhe lik, azaz a mérési eredmény hibája ilyen, összetételűnek

vehető: :

£ = 00-6,,.

■hol ot a szabályos hiba állandó része, a pedig a szabályit' tálán hiba és* szabályos hiba ama része , mely’belőle megmarad, he. középértékét belőle levonjuk (u-n. Véletlen hi- t ha).

Ennek megfelelően az alapvoiialmérés kezéphibájában /U-ben is mindig van állandó rész és véletlen rész, száz

^ - \Jocz+/u>

s Így különbséget kell tenni az alapvonalmérés középtel-! les.-*, közdpvéléllen- és állandó hibája között1 középte" les hiba képTete"világosan mutatja, hogy akkor, ha az öté. n llomböső számértéküek, akkor aytt értéke mindig a nagyobb értékhez van közelebb.

Az alapvonalmérés középteljes-hibáiának szabatos értékét meghatározni nem- lehet, de hozzávetőleges értéket meg lehet határozni a komparálássál elérhető pontosságból továbbá, ha egybevetjük azokat az értékeket, amelyeket egyazon alapvonalra nézve különböző alarvonalmérő készü- * lékekkel kapunk.

A középvéletlen hibát meg lehet állapi tani a mérések me ismétléseiből, vagyis ez oda-vissza mérések nyuj-