Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)

I. Rész. Országos háromszögelések

- 44.t>0 m volt, újabban azonban a komparálásra való tekintettel 24 m hosszúra szokás készíteni. A diót végén egy-egy la-' mezkét találunk, melyen 10 cm hosszúságban mm beosztás van> A lemezke olyan"alakú, hogy a beosztás a drót tengelyének megho s szab óitásába e si k"(33-áb ra).

Az alapvonalaiéra készülékhez a dróton kivUi úgynevezett * indexcsapok'* tartoznak CS4.ábra), melyek a,szokásos szerkezetű, három lábú^állványokra (stativákra) helyezhetők. Az indexcsapok főrésze egy függőlegesen álló, alul kúpos, felül gömb alakú csan, melynek'felső részén egy hosszanti s egy reá merőleges vékony karcot találunk« A^két karc metszése szabatos pönt jelzést ad s ez képviseli azt az indexet, melyről a csapot index-csapnak nevezik. Az index-csapok három talpcsavaros alzatön vannak, s azon parány-csavarokkal oldalt jobbra és balra is elmozdithe-’-'" tők. A csap tengelyének 'lefelé való meghosszabbítása függővel végezhető, A méréshez legalább három indexállvány' kell, de rendesen 12-15-öt szokás használni mert minél több van, annál gyorsabban megy a mérés. Inaexycsapos áll-* vány helyett index-cölöpöt is használhatunk (35.ábra), melyet a vonalban állandóan helyezünk el. ilyenek esetén a mérés megismétlése gyorsabban végezhető.

A készülékhez még két sulyokkal felszerelt feszi tó-állvány (dinamóméter) tartozik (36.ábra). Ugyanis a kifeszitett drót hossza függ a drótot kifeszi tő ere nagyságától, ennélfogva a hosszváltozásokat elkerülendő, a drotet minden fexvósében állandó erővel kell feszíteni. A feszi tő állvány egyrészt a három botból álló s könnyen elhelyezhető és kezelhető állványozásból.'másrészt a golyós csapágyban forgó csigából s az esen átvetett feszi to nehezékből áll. A nehezék súlya rendesen 10 kilogramm vagyis a drótot a mérés alatt 20 kilogrammnyl erővel feszit- jük.

A mérés a következőképpen megy végbe (86.ábra).

Az egyenesnek a szokásos-,módon való kitűzése után az index- csapok állványair felállítjuk a vonalba, ügyelve arra.

hogy az index keresztvonások metszése gondosan a vonalba álljon, (amit teodolitos beintéssel végezünk el), továbbá, hogy egymástól mintegy 24 m*iAdróthosszra) legyenek. Ha lehetséges arra is ügyelünk hogy az indexek egyenlő magas**' Ságban feküdjenek, ámde ettől, ha a terep kedvezőtlen", eltekinthetünk. Természetesen az első indexállványt ez alapvonal ^végpont ja fölé keil állítani, s a szilárd elhelyezése után teodolitos vetítéssel kell megállapítani a végpontnak és az indexnek vízszintes távolságát.

Szután a drótot a két első állvány felé állitjuk úgy hogy a beosztott lemezkék az indexek főié jussanak. Most a drótot bekapcsoljuk a kát feszitő állványba, (megterheljük 10-10 kg súllyal) s a két lemeznél álló két észlelő