Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)
I. Rész. Országos háromszögelések
- 43.Az éssakamerikaí alapvonalmérésekben a mérést minden egyes alapvonalra pézve B-szor ismételték meg i4~ szer oda es 4-szer viaszai úgy hogy a mérés befejezése irtán minden lemezen lő karc volt.-A'szaiagmérés elkészülte után az indexlemezeket gondosan be szili teáik, ,h~szinte“* zés eredményével történik a mért hosszúságnak a vízszintesre való redukálása. A szalag komparái áss mintegy 400 m hosszú próba alapvonalon történik, molyét a szalaggal-többször végig mérnek tellesen ágy. ahogy a szalagot'alapvonalméréskor használ iáki A- prőBaalapvonal hosszúságát á yVo odaverd-féle jégtartánvos alapvonalmérő készülékkel határozták meg. "á mérés teljes befejezése után az indexlemezeket leveszik s az irodában mérik le az egymást követő szalagfekvések közötti közöket. Sz a bemérés’ egyszerű, noná- uszos vonalzóval ± 0 11..tam köz önhibával terítik» AíO,l m-r, középhiba teljesen Kielégítő, mert hiszen100 m hosszú- szalag esetén'az alapvonaimérásben 1/1 000 QOü-od középhibát jelent. A szalag-mérés.nagy előnye először, hogy kedvezőtlen terepen is jő eredményeket ad, másodszor, hogy rendkívül gazdaságos mert gyors* és csak kis személyzeté’! vesh igénybe. Nagy tel lesi tő"képességének bemutatására feleralit- hetem, hogy az 19ÖG-ik évi' éSEakaraorikai mérő kompagne alkalmából jnliustól-decemcerig 9 alapvonalat mértek 69 kilométer öpszhosszban. h kilenc alapvonalat mind ugyanazon két észlelőből és kilenc munkásból álló mérőosnyort végezte. A szalag-méreápóntossága kisebb, mint a rudas alapvonalmérőké„ de mert sűrűn elhelyezett, hosszú alapvonalak mérését teszi lehetővé, végeredményben a vele való pontmeghatározás ugyanolyan pontosságú,’mint he rudas nlapvonalmérőket használtunk volna. 20.§> A Jaderín-féle drótmérőkászUlék. Ariiig Észak-Aiaerfkában a mérőszalag be tűzetésé-s vei igyekeztek olyan alapvonalmérő készüléket létesíteni, amellyel még kedvezőtlen terepen is gazdaságosant és gyorsan lehet mérni, addig Európában ugyanazon célból Jaderüi svéd tanár kezdeményezésére a mérődrettal kísérleteztek s értek el nagyon bás’tatő eredményeket. (PT) ÁJ äd er in-féle alapvönalméró készülék sérősserve '15 -2,0 mm vastag drót, melyet eleinte, acélból és rézből készítettek (t.i. a méréskor mindig kettőt használtak, egvet acélból, * egyet rézből):, de mert ilyenek használata mellett a hőmérsékletmérés bizonytalanságai lényeges nibukat okoztak, újabban invar-féaből készítik. A drót hossza