Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)

I. Rész. Országos háromszögelések

- 22 nak pontosságára kelltörekedni és pedig a I ^rendűére akkor ha nagyobb vároemlréstj vagy hosszabb alagút kitűzést kell végezni, s ilJ és ÍV. rendűére pedig kisebb városok felvételekor, továbbá hosszabb folyam völgyek mérésekor.

A háromszögelések szögmérésének pontosságát a Ferrero-félo, vagy más néven internacionális középhibá- valv is szokás jellemezni, ami voltaképen a hálózati kö- zéphíba közeli tő elakia.

ti Ferrero-féle középhibát az egyes háromszögek u.n záróhítájából számítjuk. Bz a záróhioa a következő:

eo*(W+£)-(4+Jz+/s)

ahol e az illető háromszög szögfölőrlejét (excQSSusát)

, íz és i. redig a háromszög belszögeire a méréssel nyert száméríékeket jelentik

Székből az a jierrero-féle vagy internacionália szögközépbába a következőképen szarni iható:

ahol N jelenti az /4 levezetésére felhasználta -ák, azaz a háromszögek számat»

A Ferrero-féle középhiba láncolatok esetén teljesen megegyezik a hálózati középhibával, feltéve, hogy a szögek az'Összes állomásokon egyenlő súlyúak; hálózatok esetén a Ferrero-féle középhiba csak közelítő értéke a hálózati középhibának*

A Ferrero-féle kcizéphibának második elnevezése /internaeionális középhiba/ onnan ered, hogy a fokmérések számára felhasznált háromszöghálózat szögmérésének jóságát - nemzetközi megegyezés alapián - evvel az értékkel szokás jellemezni.

IV. Fejezet.

Alapvonal mérés (bázismérés).

14.$.Általános megjegyzések az alapvonalra.

A háromszoghálőzatban meg kell mérni valamely, egyébként tetszőleges helyzetű háromszögoldal vízszintes vételeiének hosszát. A megmért oldalt alapvonalnak (bázisnak;, a mérést alapvonalmérésnek tbázismérésnek; mondjuk. ITnontosság szempontjából az alapvonalnak minél hosszabbnak kell lennie, vagyis legalább akkorának, mint amekkora a háromszöghálózatban ez átlagos oldalhossz. Így tehát az országos mérésekben az alapvonalnak voltaképen