Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)
I. Rész. Országos háromszögelések
laintegy 60 km hosszúnak kellene lennie. Ámde az ilyen nagy Hosszúságok mérésére esak a legritkább esetben áll kellően vízszintes és egyenes mérőpalya rendelkezésre s még ba ilyen volna is, a különleges szerkezetű és nehézkesen használható alepvonalmérő készülékekkel a mérés nagyon körülményes ás'hosszadalmas volna s amellett az elérhető pontosság egyáltalán nem állana arányban a mérésre fordított munkával és költségekkel. Ezért az alapvonal hossza nem azonos az átlagos oldalhosszal, hanem annál tetemesen kisebb. Ha tekintjük a-különböző országos háromszögeié«?k alapvonalainak hosz- szúságát, úgy azt'látjuk, hogy-23,Franciaországban ás Angliában az alapvonal átlag Indiában Észak-Ameri kában Oroszországban 12 km, 10 km, 6.6 km 6 km, Népe to rs 7,ágban. Ausz tr i a~Ma~ gyarországban, Schwei zoan. Olaszországban. Svéd- és Kor- végorszégban ........................... 4-,2 krn. hosszú, vagyis közéin 6 km ami az átlagos oldahossznak (60 km-nek) éppen a tized “észét teszi ."Tekintettel arra, hogy a fent felsorolt államok országos háromszögháléza- taibana pontmeghatározást illetően minden gyakorlati alkalmazásra elegendő pontosságot értek el ezért elegendő az alapvonal hosszúságát az átlagos oldanosaz tizecláneV választani. A kellő pontosság elérését indokolja az a körülmény, hogy az országos MromszÖghálózatokHan sohasem elégszünk még egy alapvonal mérésivel, ámbár teoretikus szempontDól csak annyi szükséges ( ás egyúttal elegendői, hanem többet mérünk..1 Például hálunk az egész monarchia országos háromszöghálúzsfliban a mért bázisok száma 17. Atlag'mindep 200-250 km távolságban úi alapvonalat szokás létesíteni! ~ Megjegyzem hogy régebben inkább a hosszú alapvonalakat tartották kedvezőbbnek a pontosság szempont iából s ez időből valók a 15-20 km hosszú alapvonal'óriások. Az ilyen hosszú alapvonalaknak azonban az a hátrá- nvuk volt, hogy a mérés hosszadalmas, fáradságos és felette költséges volta miatt nagy kiterjedésű földrészek háromszöghálözatai szájára is csak kevés alapvonalat mértek. Később az elméleti vizsgálatoknak és a gyakorlati
