Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
III. Fejezet. Trigonometriai magasságmérés
0 vonásával valami tetszőleges y szöget zár be, az indexek vonala pedig az index-libella középre állítása után a vízszintes irányhoz ß szög alatt hajlik. A 8. ábra szerint az I. távcső-állásban /' = a1 — y A II. távcső-állásban l" = «II 4. y Tehát magassági szög helyes értéke a} + a11 /• + /« 86 A magassági szög szerint haladó számozás esetén a magassági szögei az egyes távcső-állásokban nyert irányértékek számtani közepe adja meg. A magassági szög szerint haladó számozás esetén a két távcsőállásban két különböző értelmű skálán kell leolvasni, miért is vagy két nóniusz, vagy kettős számozású nóniusz alkalmazandó. b) Zenittávolság szerint haladó számozás esete. A kört ilyenkor úgy szokták felékelni a fekvő tengelyre, hogy az irányvonal a 90°—90° os diaméterrel kerüljön fedésbe. Az általánosság kedvéért ettől eltekintünk s y szöget tételezünk fel a 0°—0°-os diaméter és az irányvonalra merőleges irány közt. Hogy az indexig ábra. A magassági szög számítása (zenittávolság szerint haladó számozás esetén). hiba is tetszőleges értékű legyen, az index-vonal ß szög alatt hajoljon a vízszinteshez. Az I. távcső-állás zenitszöget adjon. Ez esetben a 9. ábra szerint ll=(90°+ y) — a1 I« = (90° + y) + «"
