Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
III. Fejezet. Trigonometriai magasságmérés
87 tehát a magassági szög «i + «ii /11 _ /i 2 ~ 2 Zenittávolság szerint haladó kör számozás esetén a „II. minus I.“ értelemben vett irányértek-differencia fele adja meg a magassági szög helyes értékét. c) Folytatólagos számozás esete. Bár folytatólagos számozás esetén a 0 vonás rádiusa az irányvonallal szokott fedésben lenni, tegyük fel, hogy a kettő közti szög nem 0, hanem y. Az indexek vonala a vízszinteshez valami ß szög alatt hajlik. A 10. ábra szerint ahonnan 1* a = l' = (360°-y)-a1 ln = (180° — y) + a" 00°+ «■+«11 90o I' 2 2 l-r-lr Folytatólagos számozás esetén az „/. minus II“ értelemben vett irány érték-differencia félértékének 90°-ra való kiegészítése adja meg a magassági szög helyes értékét. 5. Magassági szögmérés buborék-leolvasással. A szabatos mérésekre szolgáló műszereken érzékeny (kis állandójú) libellákat kell alkalmaznunk, ha azt akarjuk, hogy az indexek beállításának pontossága megfeleljen a magassági kör leolvasó képességének. Az 5" — ö"-nél érzékenyebb libellákon a középreállítás nagyon 10. ábra. A magassági szög számítása (folytatólagos számozás esetén).
