Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
75 33. §. A kilométeres középhibák összefoglalása és jelentőségük. Számadatok a kilométeres középhibára. Az eddigieket összefoglalva látjuk, hogy a kilométeres középhiba értékét háromféleképen is levezethetjük. Beszélhetünk az „a priori“ értékéről, az „a posteriori“ értékéről és „hálózati“ értékéről. Ha ugyanazon szintezésre mind a három érték megállapítható, akkor belőlük a szintezés jóságára fontos és értékes következtetéseket vonhatunk. Ha az „a posteriori érték“ nagyobb az „a priori értéknél“, úgy ez azt jelenti, hogy a szabályos hibák teljes kiküszöbölése nem sikerült. Ha a hálózati érték nagyobb, mint az a posteriori érték, úgy ez részben komparálási hibákra mutat, részben arra, hogy a hálózati pontok megjelölése nem kellően stabil, a pontjelek (állandósítások) időközben magasságilag megváltoztak. Minden tekintetben gondosan végrehajtott szintezés esetén a fenti három úton levezetett középhibáknak egymással egyezniök kell. Az alábbi táblázat néhány állam elsőrendű szintezésére jellemző adatokat mutatja. A kilométeres középhiba Ország a priori a posteriori hálózati értéke mm-ben Ausztria-Magyarország 1,0 1,4 5,1 Franciaország 1,0 1,2 1,4 Hollandia 0,5 0,5 0,5 Poroszország 0,5 0,5 1,8 Schweiz 0,5 0,9 1,1 Egyesült Államok 0,5 0,7 0,7 A Nemzetközi Földmérési Szövetség 1867-ben hozott határozata szerint szabatos (precíziós) szintezésnek csak az tekinthető, melyben a kilométeres középhiba 4,0 mm-nél kisebb. 1912-ben Cambridge-ben tartott értekezlet pedig kimondotta, hogy magas szabatosságának az a szintezés tekintendő, melyben a kilométeres középhiba 1,5 mm-nél nem nagyobb. A mérnöki elsőrendű szintezésekben a kilométeres középhibának 5 mm-nél kisebbnek kell lennie Hosszszelvény szintezésekben a kilométeres középhiba 10—25 mm lehet, ami egyszerű műszerekkel is könnyen betartható. 34. §. Hydrostatikai szintezés. Elvét már a szintezés fejezetének bevezetésében tárgyaltuk. Műszer-felszerelése áll két beosztással ellátott üvegcsőből s az
