Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)

II. Fejezet. Szintezés

ezeket összekapcsoló rugalmas (kaucsuk) csőből (76. ábra). Méréskor az egész csőrendszert folyadékkal (megfestett vízzel) töltjük meg. Az üvegcsövek függőlegesen állítandók fel a megmérendő magasság- különbség két végpontján. A folyadék állását mind a két cső beosztásán leolvasva, különbségük megadja a két pont magasságkülönbségét.

E módszerrel egyszerre legfeljebb 40—50 m távolban levő pontok magasságkülönbsége mérhető, mert hosszabb összekötő-cső a terep-akadályok miatt, nem használható.

A hydrostatikai szintezés, amint a vele végzett kísérletek ered76

76 ábra. Hydrostatikai szintezés.

ményei mutatják, felsőrendü mérésekre nem elegendő pontos, alsó- rendü mérésekre pedig nehézkes és kényelmetlen.

Jól használható egészen kis távolságban levő pontok szintezésére. Például a gépek szerelésekor a csapágy-magasságok megmérésére, vagy az építészetben ugyanazon magasságoknak (az ú. n. víz- vonalaknak:) folytatólagos kitűzésére használhatjuk. Az ilyen célra szolgáló műszerek üvegcsövei csak néhány dm magasságúak és rendesen fémcsőbe foglaltak.

35. §. Kezdetlegesebb szintező műszerek és módszerek.

1. Dioptrás szintező műszerek.

A szokásos szintező műszertől abban térnek el, hogy az irányzás fekvő réses dioptrával történik. A mérésben tárcsás léc alkalmazandó.