Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)

II. Fejezet. Szintezés

61

vasás egyoldalú hibáiból (személyes hiba, beosztási hiba stb.), a léc nem függőleges és nem mozdulatlan voltából, a léckomparálás hibájából, a léchossznak mérés alatti megváltozásaiból stb.

Véletlen jellegű hibák keletkezhetnek a légrezgések hatásából, a műszer megremegéseiből, az irányzás és a leolvasás hibáiból stb.

A szabályos jellegű hibák hatását a mérés megfelelő berendezésével igyekezünk kiküszöbölni. Az első két szintező főszabály betartásával kiküszöbölődik (véletlen jellegűvé válik) az igazítási hiba és a refrakció hatása. A harmadik szabály betartása a léc- és műszer- sűlyedések hatását eliminálja. Az egyo'dalú refrakcióhatásokat a mérésnek különböző napszakokban való megismétlésével kerülhetjük el. A komparálás hibáit a komparálás gyakori és gondos végzésével kisebbítjük olyan értékűre, mely már elhanyagolható.

Tegyük fel, hogy a mérés eredményében csak véletlen jellegű hiba van. A véle len jellegű hiba főleg a lécleolvasás hibáiból származik. Jelöljük /í-vel a leolvasás közép-véletlenhibáját. A tapasztalat szerint a p értéke függ a műszertől, függ a léc és a műszer egymástól való távolságától, függ a léc legkisebb intervallumának nagyságától s függ természetesen az észlelő egyén szemének élességétől. A műszeren a távcső nagyítása, a libella érzékenysége s a műszer szerkezeti kivitele (főleg a szintező csavar jósága) befolyásolja értékét. Amíg kisebb léctávolságról van szó, továbbá amíg a léctávolság változása csak kis határokon belül történik, addig ugyanazon műszer és észlelő esetén a p középhiba a távolsággal arányosnak vehető

p = ad

ahol d a léc és a műszer egymástól való távolsága, a pedig arányossági tényező, melynek értéke főleg a távcső nagyításától, a szintező libella érzékenységétől, a szintező csavar jóságától s a legkisebb lécosztás nagyságától függ.

29. §. Az irányvonal középingadozása és annak meghatározása.

Ugyanazon műszeren, ugyanazon léc használata mellett az a közelítőleg állandónak vehető s az irányvonal középingadozásának nevezhető. Értékét ívmásodpercben szokás kifejezni, azaz apa következőképen írható fel

Az a" értéke egyszerű módon határozható meg.

A lécet d távolban (50—60 m) felállítva, a távcsővel ráirányítunk s a buborékot középre hozva leolvassuk a vízszintes szál állását, ezután a buborékot elmozdítva, újra középre hozzuk s ismét leolvasunk. E műveleteket 15—20-szór (általában n-szer) megismételjük s így a következő leolvasásokat kapjuk:

A » *2 * • • • * Al