Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
II. Fejezet. Szintezés
57 A kisebb jelentőségű pontokat függőleges felületen vízszintes véséssel, vízszintes felületen lecsiszo,ássál jelölhetjük meg. Ilyenek a Katonai Földrajzi Intézet másodrendű alappontjainak megjelölései (71. ábra). 27. §. A szintezés végrehajtása. 1. A szintezések osztályozása. A szintezés célja és végrehajtása szerint háromféle szintezést különböztethetünk meg t. i. 7. alappont-szintezést, 2. hossz- és keresztszelvény-szintezést, 3. terület-szintezést. 2. Alappont-szintezés. Feladata két, vagy több magassági alappontul szolgáló pont magasságkülönbségének meghatározása. A jelen fejezetben csak a mérnöki gyakorlatban szereplő alappont-szintezésről kívánok szólni, ámde a mondottak általánosíthatók elsőrendű szintezésekre is. A két pont (P és Q) magasságkülönbségének megmérése a már részletezett módon megy végbe. A mérést a legrövidebb úton kell végezni s kerülni kell az olyan helyeket, ahol abnormális refrakcióviszonyok lehetségesek, illetve valószínűek. A mérést csak azon napszakokban szabad végezni, amikor légrezgések nincsenek. A léctávolságok célszerű maximális értéke^3s/n, de ha a távcső nagyítása 3ö-szorosnál kisebb, úgy 50 m-nél nagyobb lectávolság nem veendő. A mérés legalább kétszer végzendő, egyszer oda, egyszer vissza. Ha a P és Q pontok távola igen nagy, úgy az egész hosszúságot szakaszokra osztjuk. A szakaszok hosszúsága úgy választandó, hogy egy szakasz oda-vissza szintezése egy napon belül elvégezhető legyen (elsőrendű mérésekben 1,5 —2,0 km, másodrendű mérésekben 4—5 km a szakaszhosszúság). A szintezés egyenletes, gyors tempóban végzendő. Nagy átlagban 7 km hosszú szintezés 7 óra alatt végezhető. Minden egyes műszer-állásban a műszerállvány úgy állítandó fel, hogy két állványláb a haladási iránytól jobbra, a harmadik balra essen. Ezáltal tudniillik a szintezés mérési munkája úgy végezhető, hogy a lábak közvetlen közelében nem kell járkálnunk. A mérés eredményeit jegyzőkönyvbe vezetjük be. s ott számítjuk a magasságkülönbség értékét. A jegyzőkönyv célszerű alakját egy számpéldával a következőkben közölhetjük:
