Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)
III. Fejezet. Trigonometriai magasságmérés
103 vagyis K'-sr? 1 _L_ f sí COSy d2 , d2-2- + V-t) 2rCOtg Ez a képlet minden gyakorlati célra elegendő pontossággal szolgáltatja a magasságkülönbséget, tehát használható az országos felsőrendű hálózatok mérésével kapcsolatosan végzett trigonométriai magasságmérések számítására is, amennyiben azok nem simultán mérések volnának. Az alsóbbrendű hálózatokban, t. i. ha d <. 20 km-nél, a fenti képletből a második és a harmadik tényező elhagyható, úgyszintén a zárjelben levő mennyiség utolsó tagja is. Ez elhanyagolásokkal a képlet átmegy abba az alakba, amit a technikai célokat szolgáló trigonométriai magasságmérésekre már levezettünk (94. oldal). Összefoglalva az eddigieket, a felsőrendű országos mérésekben a simultán méréseket alkalmazzuk s a magasságkülönbséget a m Mr 24 r sin — (z - z) cos — (z — z + Í2) d = rf(/ + képletből számítjuk, ahol í2" = o' r Az alsóbbrendű hálózatokban simultán mérést alkalmazva az m = d (/ + tg y (z - z) képlet használható. Ha az alsórendű hálózatban egyszerű, nem simultán mérést végeztünk (elegendő pontosságot nyújt, ha d < 4 km-nél), akkor 7 + ■~>) I d cotgz + (/ — k) 2 r I 43. §. Épületmagasságok mérése. A trigonométriai magasságmérés célszerűen használható tornyok, gyárkémények, épületpárkányok magasságainak megmérésére. A 75. ábra mutatja az épületmagasság megmérésének végrehajtását. A műszerrel felállunk a tárgytól a megmérendő magasság 2—3-szorosának megfelelő d távolságban s megmérjük a mérendő
