Oltay Károly: Geodézia 4. (Budapest, 1920)

III. Fejezet. Trigonometriai magasságmérés

magasság felső pontjára vonatkozó a magassági szöget (15. ábra). Ekkor a műszer horizontja feletti magasság a

d tg a

képletből számítható. A x méretet (75. ábra) vagy leméréssel állaQ

104

pitjuk meg (vízszintes távcső-állással beosztott lécen olvassuk le), vagy szintén trigonométriai magasságméréssel, t. i. a megfelelő mélységi szög megmérése útján. A meghatározandó m magasság

m

= x + d tg a

/6. ábra. Epületmagasság méress (vízszintes mérés a d meghatározására).

Toronymagasságok mérése esetén a d távolság közvetlenül nem

mérhető meg. Ilyen esetekben a mérést két műszer-állásból végezzük.

A templom előtt, attól elegendő távolban választunk két pontot A-t és B-1 úgy, hogy az A B Q háromszög lehetőleg egyenlő oldalú legyen (/6. ábra), továbbá, hogy az /4-ból a fi és Q, a 5-ből az A és Q látható és irányozható legyen.

A műszerrel felállunk az A ponton s megmérjük a <jpa vízszintes szöget, az a' magassági szöget, továbbá az x' méretet. Ugyanazt elvégezzük a 5 ponton is, a mérés eredményei itt <Pb, a" és x". Ezenkívül megmérendő az AB =•<? vízszintes távolság.

15. ábra. Épületmagasság mérése.