Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
37 A szögfeltételi egyenletek közül csak az egymástól függetlenek Írandók fel, azokat, melyeknek matematikai tartalma a már meglévőkben bennfoglaltatik, mellőzni kell. Példaképen megemlíthetem a teljes négyszöget (25. ábra), melyben 5 zárt idom van (négy háromszög és egy négyszög), de közülük csak három olyan, mely a többitől független s így ez esetben csak három szögfeltételi egyenlet írandó fel. A szögfeltételi egyenletek számát megállapítandó, felrajzoljuk a hálózatot az egyszer beirányzott (félig kihúzva, félig pontozva jelölt) oldalak elhagyásával. A hátramaradó alakzatban előforduló egymástól független zárt idomok egy-egy szögfeltételi egyenletet adnak. Az egyszer beirányzott oldalak elhagyása esetén a hálózatban px pont és lx oldal marad vissza, A px j>ontot (Pi—0 oldallal tetszőlegesen, de folytatólagosan összekötve, nyilt sol^g^gj^yj^lat kapunk, azaz olyan idomot, melyben szögfeltételi egyenlet nincs. Ha a sokszögvonalba további oldalakat rajzolunk be, akkor minden újabb oldal eg;y újabb zárt sokszöget létesít s így az egyszer beirányzott oldalaKelhagyása után visszamaradó hálózatban lt — (px—1) lesz az egymástól független zárt idomok száma, azaz / h = K - Pi + 1 I Ha tisztán háromszögelésről van szó, akkor 25. ábra. k=l~p+l A szögfeltételi egyenletek számára nézve természetesen teljesen közömbös az, hogy szögmérést, vagy iránymérést végeztünk-e. .......' ' c) Oldalfeltételi egyenletek. Oldalfeltételi egyenlet az olyan hjromsz^g-jiálQzatban lehetséges, amelyben több oldal van, mint amennyi a pontok meghatározására hibátlan mérés esetén szükséges volna. Minden fölös oldal egy-egy oldalfeltételi egyenletet ád,
