Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
3b /l = ~ 21 4- pi Iránymérés esetén az S helyébe (J-p^-et írva, kapjuk meg az állomásfeltételi egyenletek számát. Tekintve, hogy az iránymérésnek a szokásos módon való végrehajtása esetén: J-l+ti mondhatjuk, hogy iránymérés esetén állomásfeltételi egyenlet nincs, fi = o b) Szögfeltételi egyenletek. Szögfeltételi egyenletek az olyan zárt idomokban állhatnak elő, Í melyekben az összes belső szögeket me^mertulc. "Üg'yanis az egymást nem metsző oldalú, síkb an fekvő, zárt sokszögek belső szögeinek összege (n - 2) 180°, ahol n a sokszögpontok száma. Hibátlan mérés esetén a mért szögek összegének a fenti értékkel kellene egyenlőnek lennie. A háromszöghálózat szögfeltételi egyenleteinek matematikai tartalma azt fejezi ki, hogy a fenti módon képzelendő z^Lrt sok^ögek teoretikus szögössze^e (n — 2) 180°-al egyenlő. 5éldául háromszöget esetén (/i + 2i) + (l> + ty + (h + is) - 180° = 0 azaz rendezve ii + Í2.+ is + (/i + h + h - 180°) - 0 A szögfeltételi egyenletek mindig lineáris egyenletek, melyekben a i-ák koeficiensei a, pozitív egységgel egyenlők, tiszta tagjuk pedig a zárt sokszög negatív előjellel vett záró hibájának felel meg. Felírásukra nézve megjegyzem, hogy ha csak lehetséges, mindig háromszögekre nézve Írandók fel.
