Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)

III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)

35

Az ilyen mérési esetet horizontzárlatnak is szokás nevezni.

Horizontzárlat esetén a feltételi egyenletnek /-ákra rendezett alakja:

^1 + ^2 + ^3 + ^4 + (4 + 4 "I4 + 4 — 360°) = 0

Egy más példát mutat a 24. ábra. Megmértük az 1, 2, 3, 4 szögeket; a mérési eredmények

24. ábra. Horizontzárlat.

ahol s' jelenti ama szögek számát, amelyek megmérése hibátlan mérések esetén szükséges ahhoz, hogy minden hálózati ponton a belőlük kiágazó irányok relatíve teljesen meg legyenek határozva.

Az s'-öt a következő meggondolással állapíthatjuk meg.

A hálózatban összesen / + 4 irányt kell meghatározni szögméréssel. Ha ezek mind egy ponton volnának, akkor / -(- 4 — 7 szöget kellene megmérni, hogy az irányok relatíve teljesen meg legyenek határozva, vagyis ez esetben s' egyenlő volna (/ + 4 — 7)-el. Ámde az / + 4 irány nem egy, hanem px ponton van, tehát

s = l + h - Pi

Ennélfogva szögmérés esetén az állomásfeltételt egyenletek száma

fi= s — i — 4 + Pi

Ha tisztán háromszögelésről van szó, akkor

3*

Amint e példák mutatják az állomás feltételi egyenlet matematikai tartalma mindig azt az összefüggést fejezi ki, amely a hálózat wy^_ugj^nEgonjggjyjjgn|^^T|s^gekJtózött lehetséges.

*AzHálíom ás Félté teli egyenletek mindig TSgansak; a A-ák koefi- ciensei bennük a pozitív, illetve a negatív egységgel egyenlők.

Az állomásfeltételi egyenletek száma, flt szögmérés esetén