Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
16 háromszög az előálló hálózatnak legalább egy háromszögével közös oldalú (1. ábra), akkor a hálózat egyik (tetszőleges) oldalának és az összes háromszögek belszögeinek megmérése a pontcsoportot relatíve — egymásra vonatkoztatva — teljesen meghatározza. A háromszögelésnek kiváló előnye, hogy tetszés szerinti számú pontnak meghatározására csupán egy hosszúság megmérése szükséges, egyébként csupa szögmérés végzendő. A háromszögelés önmagában véve csupán relatíve határozza meg a pontokat, ha azonban valamely tetszőleges pontjában megmérjük annak földrajzi hosszúságát és szélességét, továbbá ha megmérjük valamely oldalának azimutját (az északi irányra vonatkozó irányszögét), akkor az összes többi pontok földrajzi rendezői is kiszámíthatók, vagyis a pontok meghatározása abszolút lesz. A háromszögelés egyformán fontos művelete úgy a felső geodéziának, mint az alsó geodéziának; nagyobb kiterjedésű felvétel e művelet nélkül nem végezhető. Mint geodéziai műveletet 1617-ben a német- alföldi Snellius Willebrord alkalmazta először. A háromszögelést nagyobb területen végezve, ugyancsak a nagyból kicsi felé haladás elvét kell követni. Például az országos háromszögelésben a feladatunk az, hogy az egész országot behálózzuk olyan háromszögekkel, melyeknek átlagos oldalhosszúsága 3 &m-el egyenlő. Helytelen volna, ha mi rögtön ezt az oldalméretű hálózatot mérnök; a helyes eljárás az, hogy először az országon végigmegyünk olyan háromszöghálózatokkal, melyekben az átlagos oldalhosszúság a lehető legnagyobb (átlag 60 km) s természetesen mérésében a legnagyobb gonddal járunk el. E láncolatokat nevezzük föláncolatoknak. Magyar- ország főláncolatát, amelyet a katonai földrajzi intézet mért, a 2. ábrán vastag vonallal rajzolt rész mutatja. Az így előálló kereteket ugyancsak nagy (átlag 50 km oldalhosszú) háromszögekkel töltjük ki, az úgynevezett I. rendű háromszögeléssel. Magyarországra nézve az I. rendű hálózatot a 2. ábrán vékony vonal mutatja. A pontsűrítést tovább a II. rendű hálózat (átlagos oldalhosszúság 25 km), a III. rendű hálózat (átlagos oldalhosszúság 12 km) végzi. Ha e hálózatok már készen vannak, akkor foghatunk hozzá a IV. rendű háromszögeléshez, melyben az oldalhosszúság átlagos értéke a megkívánt 3 km lesz. 2. Az alapvonal és az alapvonalfejlesztő hálózat. Ama háromszög oldalt, melynek hosszát közvetlen hosszméréssel megmérjük, alapvonalnak, vagy bázisnak nevezzük. Tekintettel a köz
