Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)

III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)

15

5. §. Az alappont-meghatározás módszereinek osztályozása.

Az alappontok meghatározására a követ kező módszerek szokásosak:

/. A háromszögelés (trianguláció).

2. A pontkapcsolások.

3. A sokszögelés (poligonálás).

Az első két meghatározási módszert trigonometriai módszernek, a harmadikat poligonométriai módszernek is nevezik.

E módszerek közül önálló módszerek a háromszögelés és a sokszögelés ; a pontkapcsolás csak akkor használható, ha már vannak alappontjaink s ezeket tovább sűríteni kívánjuk. A sokszögelés szintén használható meglevő alapponthálózattal kapcsolatosan annak sűrítésére.

III. FEJEZET.

A háromszögelés (trianguláció).

6. §. Általános megjegyzések a háromszögelésre.

1. A háromszögelés alapelve.

•A háromszögelés geométriai lényege a következőképpen vázolható.

Valamely ABC háromszögben legyen adott két pont a koordinátái által. Mérjük meg a háromszög három belső szögét. Nyilvánvaló az, hogy ezen adatokkal (a két pont koordinátáival és a három belszöggel) a háromszög harmadik pontja is teljesen meg van határozva, tehát koordinátái a megadott rendszerben kiszámíthatók.

Ha tehát adott valamely pontcsoport s a pontokat háromszögekkel úgy kapcsoljuk, hogy minden

1. ábra. Háromszösr-hálózat.