Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)

XIV. Fejezet. Kisebb felvételek

216 hatunk úgy, hogy egy rajta átmenő egyenest — a mérési vonalat — a kere­tül szolgáló AB CD pontokra nézve a megfelelő méretekkel (pl. A c és Cd) meg­határozunk s ezután a c 3, vagy a d 3 méretekkel megállapítjuk a pont helyét a mérési vonalon. A 8. ábrán az 1 és 2 részletpontokat az ab mérési vonallal határozhatjuk meg, a szükséges hossz­méretek : a D, b C, a 1 és b 2. A mérési vonalakkal való felvételi 9. ábra. Telekfelvétel előmetszessel. mód egyenes kitűzéseket, egyenesek metszésének meg­állapítását és hosszmérést kí­ván. Gyorsan hajtható végre, ha amaz egyenesek, melyeken a mérési vonal megállapítandó, a térszínen teljes hosszúságuk­kal ki vannak jelölve. A mérési vonalak termé­szetesen abscissa-tengelyekül is felhasználhatók a derék­szögű koordináta-mérésekben. 7 7. ábra. Átszelő (tranzverzális) vonalakkal való mérés. Síkvidéken jó szolgá­latot tesz az átszelő, vagy tranzverzális vonalakkal való mérés. A 77. ábrán vékony vonalakkal feltün­tetett földrészletek felvéte­lére két egymással parallel vonalat (tranzverzálist) tű­zünk ki szögtükörrel és jelzőkarókkal s az egyes telekpontok meghatározá­sára, megmérjük az össze­foglaló jellel feltüntetett mé­reteket. 10. ábra. Mérési vonalakkal való felvétel.

Next

/
Thumbnails
Contents