Oltay Károly: Geodézia 2. (Budapest, 1919)
IV. Fejezet. Távolságok meghatározása
34 12. §. Általános megjegyzések a hosszmérésre. A hosszmérések célja a térszínen megjelölt pontok távolságának meghatározása olyan eszközökkel, amelyeknek az alapul választott mértékegységben kifejezett hosszúsága előre ismeretes. A geodéziai gyakorlatban mindig a vízszintes távolságra van szükség, ezt a hosszmérés csak vízszintes, egyenes pálya esetében adja meg. Ha a pálya ferde, illetve, ha rajta nem vízszintes, vagy nem egyenes szakaszok vannak, akkor vagy eltérünk attól, hogy a mérőeszközöket a térszínre fektessük (vízszintes lépcsőkben mérünk), vagy a térszínre fektetve, a mérőeszközök, illetve a térszín hajlásút mérjük. A hosszmérés a vízszintes távolság meghatározásához szükséges összes mérési műveleteket jelenti A geodéziai gyakorlatban a hosszmérés eszköze a mérőléc és a mérőszalag. Régebben alkalmazták még a méröláncot is, de ezt kezelésének nehézkessége, továbbá kis pontossága miatt a gyakorlatból már teljesen kiküszöbölték. 13. §. A mérőléc, A mérőléc alakjai. A mérőléceket göcs.nentes, száraz, puha fából (rendesen fenyőből) készítik. A rostok irányában vágott fát előbb éveken át száraz helyen tartják s a belőle készült mérőléceket olajban, cinkszulfátban, vagy olvasztott parafinban áztatják (esetleg nyomás alatt), hogy velők a farostok közeit kitöltve, a nedvességfelvételt megakadályozzák. Az igy előkészített léceket olajfestékkel többször (legalább háromszor) átfestik, ami a telitő anyag kipárolgását is akadályozza. A legkülsőbb festékréteggel a lécekét egymástól megkülönböztetni is szokás s ezért — rendesen méteres mezőkkel — fekete-fehérre, illetve vörös-fehérre fesEgyszerü mérőlécek középső keresztmetszetei A pontozott vonal a szélső keresztmehszetel- jelzi Szélességiem, magassági cm. ' Szabatos (précisios) mérölécek szokásos keresztmetszetei. Szélesség és magasság 6cm. 1. ábra. 2. ábra.
