Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)

III. Fejezet. A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás

30 A mindig pozitív súly egyenes mértéke a megbízhatóságnak, vagyis a megbízhatóság annál nagyobb, minél nagyobb a súly. Ha két mérési eredményünk van (/( és /„) és súlyaik pL és pz , középhibáik pedig px és fi,, akkor 2 Pi = /* 0 "" .•» P\ és Pl P3 = Pl vagyis / 1 i Pl • Pi • 2 : . P 1 —5 = p ! : Pl és 1 P, ■■ Pl : Kp, te 6. Jelölések. A kiegyenlítő számításban két egyszerűsítő jelölést szoktak hasz­nálni ; az egyik az összegezésre, a másik a középérték-képzésre vonat­kozik. Az összegezést sarkos záró jellel szokták jelölni; például Ha a határok maguktól értetődő értékek, röviden [e]-t írunk A középérték-képzést az alapszám feletti vízszintes vonással jelö­lik ; például £1 ~f~ g2 ~K • __ n n E jelzésekkel az átlagos hiba a középhiba 9 = 17. §. A függvényérték középhibájának és súlyának tétele. A tétel és levezetése. Legyen adott a következő függvény A S3 függvényérték meghatározása céljából méréseket végzünk az U+, U.,,..., Un mennyiségekre. A mérési eredmények legyenek:

Next

/
Thumbnails
Contents