Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás
Például, ha egy hosszúság középhibája '+ 0,03 m akkor, a benne lehetséges maximális hiba mintegy 0,09 m lehet. 5. A súly. A knzéphiha a megbízhatóság reciprok mértéke lévén, célszerű, ha olyan mennyiséget is bevezetünk, mely egyenesen arányos a megbízhatósággal. Ilyen mennyiség a súly. Valamely mérési eredmény p súlya alatt azt a mennyiséget értjük mely fordítva arányos az illető eredmény középhibájának (p-nek) négyzetével, azaz c2 P = * Pl a hol az arányossági tényező négyzet alakiában azért íródott, hogy kifejezzük ezáltal is azt, hogy a súlyt mint pozitív mennyiséget definiáljuk. Az arányossági tényezőt a következőképen értelmezhetjük. Jelöljük /z0-al azon képzelt, vagy valóságos mérési eredmény középhibáját, melynek súlya az egységgel egyenlő, azaz a melyre a honnan = — = 1 Pl Pa Vagyis a súly képletében az arányossági tényező nem más, mint az egység súlyú eredmény középhibájának négyzete. A súly alapképlete ennélfogva a következő : Pl E képletből P P0 Yp Pü p Vf és
