Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás
25 CDa. műszer kiigazításával (rektifikálásával) meg szüntetjük a hibaforrást magát. Például a teodoliton szereplő kollimációliiba onnan származik, hogy a távcső irányvonala nem merőleges a horizontális forgástengelyre Az ebből keletkező szabályos hibát kiküszöbölhetjük a műszer megfelelő kiigazításával. A műszer kiigazítása a szabályos hibát csak csökkenti, de teljesen sohasem küszöböli ki s ezért evvel csak akkor elégedhetünk meg, ha kisebb pontosság is kielégítő. 2. A szabályos hiba értékét kiszámítjuk s vele a mérés eredményét megjavítjuk. Ez az eljárás akkor alkalmazható, ha a szabályosság mathemati- kailag is kifejezhető. Például a kollimációhiba hatása a magassági szögtől függ; ha tehát mérjük az irányzás magassági szögét s ismerjük a kollimációhiba értékét, akkor a mérési eredmény megjavítható. 3í Módszert állapítunk meg a szabályos hiba kiejtésére. A kollimációhiba kiejthető, ha a mérést megismételjük úgy, hogy a második mérést áthajtott távcsővel és átforgatott alhidádéva! végezzük. Vagy a planiméteren a belső súrlódások hatását kiküszöbölhetjük azáltal, hogy a második mérést ellenkező értelmű csucsjárással végezzük. A szabályos hibákkal az egyes mérési eljárásoknak, műszereknek tárgyalásakor kell foglalkozni s rögtön meg kell állapítani a célnak legjobban megfelelő kiküszöbölési eljárást is. 3. Szabályfalan hibák. Szabálytalan hibáknak ama hibákat nevezzük, melyek a mérés megismétlése alkalmával úgy előjelre, mint nagyságra nézve a véletlen szeszélye szerint jelentkeznek. Keletkezésük végtelen sok, végeredményben mindig ismeretlen apró hibaforrásra vezethető vissza, melyek okai azon apró állapotváltozások, melyek a mérés alatt a műszerben, az észlelőben, a mérés közegében stb. végbe mehetnek. A szabálytalan hibák okozzák azt, hogy a mérés határozott eredményre nem vezethet. Ha ugyanis a méréseket megismételjük, de úgy, hogy a használt műszer mérőképességét mindig teljesen kihasználjuk, nem kapunk csupa egyező eredményt, nem kapunk olyanokat, melyek valami szabályosságot mutatnak, hanem olyanokat nyerünk, melyek egészen a véletlen szeszélye szerint ingadoznak, melyek hol kisebbek, hol nagyobbak,
