Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
II. Fejezet. Mértékek és mértékegységek
14 A nemzetközi méter nem a meridiúr,quadrans tizmilliomod része, hanem egy iridium-platina ^rudón kijelölt két vonás távolsága a rúd 0° hőmérséklete és vízszintes helyzete mellett. ^ A másolatokat — az országos etalonokat — gondosan üsszeha- sonlitották a nemzetközi méterrel, megállapították, hogy 0° on mennyiben térnek el, továbbá, hogy mekkora a tágulási együtthatójuk. E két adatot összefoglalva, meg lehet állapítani bármely hőmérséklet mellett a középső vonások távolságát nemzetközi méterben kifejezve. Az erre szolgáló képletet az elaion egyenletének szokás nevezni. A Magyar- országnak juttatott 14. számú méter egyenlete M = lm — 1,3^4- 8.6461' T + 0 001T3 ahol 7’ a rúd hőmérséklete Celsius fokban, M pedig a középső vonások távolsága. A nemzetközi kilogramm etalonja olyan iridiumplatina körhenger, melynek magassága azonos az alap' ‘ átmérőjével. A másolatokat szintén összeha ták a kilogramm etalonjával s az eltéréseket szintén megállapítok Megyei ország a 16. számút kapta, ennek tömege k16=1 0,030 r, térfogata pedig 0° C hőmé létnél •*6,408 nv’’ ‘-te’ .) ' 3. A méíerrendszer megőr?^ 2k kérdése. mértékegységek megőrzésének kérdés endkivül fontos, mert ha az egység tönkre megy, az összes vele ki ezett méréseredmények elvesztik értéküket. A métert fémrudra karcéi, zét vonás őrzi, vájjon a két vonás 0° ra redukált távolsága állandóan ugyanaz n.arad-e? A tapasztalat szerint a fémrudak idővel, valószínűleg a n ekuláknak belső kontrakciók miatti tömörülése következtében össz húzódnak, tehát a rajtuk kijelölt távolság nem lehet állandóan ugyanaz. A gravitációmérésre használatos ingákon például r áhár.y mikroni kitevő összehúzódásokat állapítottam meg. A nyugodtan tartott, szállításnak alá nem vetett méteretalonokon természetesen nem for Ihatnak elő ilyen nagy változások, de ennél sokkal kisebbek is erősen rontják az étalon megbízhatóságát, tekintve, hogy a metronc C ». os pontossággal dolgozik.
