Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
II. Fejezet. Mértékek és mértékegységek
15 A méleregvség megőrzésére..kgaikalinasabbnak-valameJy. spektrum hullámhosszának megmérését találták, tekintve, hogy az illető spektrumot bárhol elő lehet állítani s igy belőle a méter hossza bármikor rekonstruálható. A ichelson, Benoit, Fábty és Perot nagyszabású kísérletei szerint a kadmium színképében szereplő vörös fény hullámhossza 0,643 846 96 mikron vagyis 1 méter = 1 553 164,13 hullámhossz. A kilogramm megőrzésének kérdése sokkal nehezebb feladat, pedig a használat miatt bekövetkező kopás csökkenli a tömeget s igy különösen fontos volna a tömeg etalonjának valami más módon való rögzítése is. ( Az erre vonatkozó kísérletek eddigelé még nem vezettek keliő eredményre. J I!' y. ú átd 4. A mértékekről és mértékegységekről szóló magyar törvény ■g ismertetése. Hazánkban az 1907. V törvénye: ' . rendeli el a méter és a kilogramm kötelező haszm . törvénye megállapítja a hosszúság, a terület, a térfogat és tön hanmálható hiértékeg- ségeit s azoknak jelzési módját is. Fontosat aragrafusai a k' c: 2 §. A törvény. sszúságmértékegység a méter A méter az 188Q,-ik évi párisi első általános mértékugy értekezlet által nemzetközi méter alapmértéknek elismert és a nemzetközi mértékhjvatalo jo Sévresben őrzött iridiumplatina-rudon a méter jelzésére'.szolgáló kéi vonásnak az olvadó tiszta jég hőmérsékleténél köz öten mért távolsága. A magyaryszent korona országaiban a hosszúság-mértékek meghatározására az az iridiumplatina-rud szolgál, amelyet az említett mértékügyi értekezlet, minta nemzetközi méternek 14. számú mását, sprsolás utján a hosszúság országos alapmértékéül Magyar- orszfifyiak juttatott. .' Íz országos alapmértéknek a nemzetközi méterben kifejezett , h("\s ,rí(S használatának módja az alapmértékhez mellékelt és a 1 eg ütt őrzött okiratban van meghatározva.
